Rólam

2017. július 29., szombat

Világörökségek nyomában a Boden-tó körül - III. rész




Svájc

 

Egy bőséges reggelit követően, melyet az airbnb-sszállásunkon fogyasztottunk el (annyira bőséges volt, hogy szendvicseket is készítettünk az útra), elindultunk Svájcba, St. Gallenbe.


Az államot majdnem 400 évvel a Magyar Fejedelemség után alapították. Ezen a kisebb, mint fél-Magyarországnyi területen „majdnem” ugyanannyian élnek, mint Magyarországon. Fővárosa Bern, de legnagyobb városa Zürich. Míg Magyarországon 8, addig Svájcban 12 UNESCO világörökségi helyszín található. Mi a Sankt Gallen-i kolostorba igyekeztünk, mely évszázadokon át Európa egyik legjelentősebb Benedek-rendi apátsága volt, és amely 1983 óta a világörökség része.

Svájcban tinédzser koromban sokat jártam, de mindig csak átutazóban. Maximum reggelizni álltunk meg, és technikai szünetekre, így a városait nem ismertem meg alaposabban.

Svájcról az emlékeimben az él, hogy nagyon tiszta, gyönyörűek a házak, virágosak az erkélyek és udvarok. Nagy (hihetetlenül) zöld mezőkkel van tele, azok meg tehenekkel, mindenhol farmok vannak, és szinte mindenhol büdös is van. Tele van hegyekkel, és alagutakkal, és az utak jó minőségűek.

Kíváncsi voltam, hogy mindez mennyit változott. És meglepődve tapasztaltam, hogy semennyit! Még mindig gyönyörű, és még mindig büdös. :-)

























 


FOLYT. KÖV.
 
 
 
Ha tetszett a cikk és szeretnél velem utazni máskor is, akkor kövesd a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalát, hogy bejárjuk a világot, és megosszuk egymással tapasztalatainkat! 
 
 
 
LINKEK/FORRÁSOK
 

 
(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.) 
 
 
 

2017. július 28., péntek

Világörökségek nyomában a Boden-tó körül - II. rész




Reichenau, a kolostorsziget



Reggel 8 óra körül keltünk, megreggeliztünk, bepakoltunk az autóba, és irány a Bodensee. Először airbnb-s szálláshelyünkre mentünk, kipakoltuk az autóból a cuccokat, kaptunk néhány hasznos tanácsot a házinéninktől, majd a tó egyik szigetére, a kolostorszigetként (Klosterinsel) is emlegetett Reichenau-ra mentünk.
 
Reichenau a Boden-tó legnagyobb szigete, mely a tó nyugati részén helyezkedik el, Konstanz és Radolfzell között. A szigetet 1838 óta egy töltés köti össze a tó partjával, amely a gépjárművek közlekedésére is alkalmas. Mi is ezen a töltésen át közelítettük meg a szigetet.
 
Történelem
 
A kolostort 724-ben alapította Pirminius püspök az akkor még pogány vidéken. Waldo von Reichenau apát idején apátsággá lett. Reichenau a középkor egyik fontos szellemi központja volt, amely a szomszédos Sankt Gallennel élénk kéziratcsere-viszonyban állt. Alapítása óta apátjai buzgó könyvgyűjtők voltak. A reichenaui könyvtár fénykora Nagy Károly uralkodásának idejére esett, itt működött 846-ig Reginbert, korának legkiválóbb könyvtárosa. Sajátkezűleg a legnagyobb gonddal írta le az egyházi és világi szerzők műveit, felügyelt a szorgalmas tanítványok munkájára, közelről és távolról, Itáliából és a nyugati frank királyságból kódexeket szerzett be, katalógusaiban pedig pontos kimutatást készített az így összehordott kincsekről. A könyvtár akkor több mint 400 kötetből állt.
 
A szerzetesi közösség első virágkora a VIII-IX. századra tehető. Ekkor alapították a reichenaui iskolát, építtették a Mária-katedrálist, melynek kórusában helyezték nyugalomra 888-ban III. (Kövér) Károlyt.
 
Reichenau legjelentősebb apátja 888 és 913 között III. Hatto volt, aki a mainzi érseki címet is viselte és a birodalom kancellárja is volt. Hatto 895-ben Rómában járt, ahonnan Formosus pápától a György-ereklyét hozta. Valószínűleg ez volt az indíttatás a Szent György-templom építéséhez.
 
A kolostor különösen a X. és XI. századi kéziratok folytán vált világhírűvé, mivel ezek egyedülálló módon képviselik az Ottó-kori német kódexfestészetet. A reichenaui miniatúraművészek azonban nemcsak fejedelmektől és püspököktől, hanem még a császári udvartól és a római pápától is kaptak megbízásokat.
A kolostor a Szász-ház uralkodása alatt élte második kulturális fénykorát. Ebben a korszakban működött a híres reichenaui festőiskola, és ekkor keletkeztek a Szent György-templom falfestményei.
 
Elkezdődött a szerzetesi közösség hanyatlása. A XIV. század második felére a kolostor teljes vagyonát el kellett zálogosítani, majd eladni.
 
A középkor végén ismét erőre kapott, a székesegyházat kibővítették a késő gótikus kórussal, és Gallus Öhem krónikaíró megírta a kolostor történetét.
 
1757-ben a kolostor feloszlatták, 1803-ban szekularizálták, melynek következtében a teljes megmaradt kéziratállomány a karlsruhei udvari könyvtárba került, majd innen később a badeni tartományi könyvtárba. Ide tartozik 267 kézírásos pergamen, 162 papírkézirat, 212 töredék, valamint számos ősnyomtatvány.
 
 
A 724-ben alapított Benedek-rendi kolostor a X-XI. századi európai művészettörténet jelentős emléke, amely 2000-ben került fel a UNESCO Világörökség-listájára 974-es azonosítószámmal.
 
 
2001 óta él ismét egy kis Benedek-rendi közösség a szigeten.
 
A reichenaui kolostor régi festett kódexeit 2003-ban felvették a UNESCO A világ emlékezete programjába.
 
 
Látnivalók
 
Magukat az iratokat itt tehát nem tudjuk megnézni, mivel azok a badeni tartományi könyvtárban vannak, de a három templomot igen. Ezek közül kettőnek a látogatása időhöz kötött, így nem mindegy, hogy milyen sorrendben megyünk. Ezt mi nem tudtuk előre, így össze-vissza bolyongtunk a szigeten. Elsőnek a St. Georg esik útba, de ez nyaranta (május és szeptember közt) csak idegenvezetővel látogatható, és naponta csak kétszer: 12:30 és 16:00 órakor (a képek védelmében nem hagyják, hogy a látogatók folyamatosan nyitogassák az ajtókat, mert a benti hűvös és a kinti forróság okozta pára nem tenne jót nekik). Erre a vezetésre nem kell előre jelentkezni, csak időre oda kell menni és kifizetni az idegenvezetőnek a jegy árát.
 
Innen tehát odébbálltunk, és a Szent Mária és Márk székesegyházba mentünk, aminek kincstára is van (Münster St. Maria und Markus mit Schatzkammer). Ennek a gótikus szentélye és a kincstára megint csak bizonyos időkben látogatható (15:00 órakor nyitott ki újra). Itt megtudtuk, hogy a harmadik, a St. Peter und Paul legalább mindig nyitva van. Így egy gyors újratervezés után először a Szent Mária és Márk székesegyházat, a pincészetet, a Szent Mária és Márk székesegyház gótikus szentélyét és kincstárát, a Szent György templomot és falfestményeit, majd a közelében lévő múzeumot, és végül a Szent Péter és Pál templomot néztük meg.
 
 
Münster St. Maria und Markus mit Schatzkammer
Szent Mária és Márk székesegyház
 
Cím: Reichenau - Mittelzell, Németország
Belépés: INGYENES, de a gótikus szentélybe és a kincstárba fizetni kell.
Nyitva tartás: egész évben nyitva
 
Az egykori bencés apátsági templom, a Szent Mária és Márk-templom korai román stílusban épült, ma Mittelzell plébániatemploma. A templom eredetileg a reichenaui apátság temploma volt és a sziget legnagyobbja.

Miután valószínűleg még az alapító Pirminius apát 724-ben fából felépítette a kolostor első templomát, Haito apát kereszt alakú alaprajzon karoling bazilikát épített, amelyből még a négyezet és a keleti keresztház részei állnak. Ezt az épületet 816. augusztus 16-án szentelték fel, az Istenanya Mária tiszteletére.






Egykor a kolostorhoz tartozott, ma Városháza
 
 



 
Márkoltár



Itt helyezték nyugalomra 888-ban III. (Kövér) Károlyt.



 


Szent Márk szarkofágja

Szent Márk szarkofágja

Szent Márk szarkofágja

Szent Márk szarkofágja



Smaragd. Ajándék Keletről III. (Kövér) Károlynak. 13 kg--os, és 3 cm vastag.







  
 
Winzerkeller
 
Cím: Münsterpl. 2, 78479 Reichenau - Mittelzell, Németország
Telefonszám: + 49 07534 293
Nyitva tartás:
H, K, Cs, P: 9:00-12:30, 14:00-18:00
Sze, Szo: 9:00-12:30
V: zárva








 
 
Laib und Seele
 
Cím: Zelleleweg 2, 78479 Reichenau - Oberzell, Németország
Telefon: +49 (0) 7534-7730
Fax: +49 (0) 7534-998825
Nyitva tartás:
H-P: 06:00-19:00
Szo-V és ünnepnapokon: 07:00-19:00
 
Mivel volt még egy pici időnk, és éhesek is voltunk már, betértünk egy gyors sütire a Szent György templomhoz közeli pékségbe.
Tobias Wurz pékségének mottója „Alte Tradition neu erwacht“, vagyis megpróbálja feléleszteni a régi hagyományokat, ezért a cipókat fatüzelésű kemencében készíti. A pékség neve Laib und Seele, vagyis Cipó és Lélek. Nagyon finomakat ettünk, úgyhogy elhiszem, hogy a lelkük is benne van. :-)

 
 
St. Georgkirche
Szent György-templom
 
Cím: Seestraße 2, 78479 Reichenau - Oberzell, Németország
Nyitva tartás:
(május és szeptember közt) naponta kétszer: 12:30 és 16:00 órakor
Belépés: 2 €
 
III. Hatto mainzi püspök és reichenaui apát 896-ban Formosus pápától kapott Szent György-ereklyéket hozott a kolostorba, megalapozva ezzel a mártír svábföldi tiszteletét. Ennek nyomán alapították az oberzelli Szent György-templomot. A templom késő karolingkori építmény, amelyet 900 körül emeltek és többször bővítettek.
 
A templom egy kis dombon áll a sziget keleti csücskében. A háromhajós bazilika oldalhajói alacsonyak, a négyezet felett egy torony található. A kórus alatti kripta négyzet alakú csarnok, ahol négy oszlop keretezi az oltárt. 1000 körül a főhajó nyugati oldalához egy lekerekített apszist toldottak. A XI. század elején keletkezett az alacsony, hosszan elnyúló előcsarnok és felette a Mihály-kápolna.


A XI. század elején keletkezett az alacsony, hosszan elnyúló előcsarnok és felette a Mihály-kápolna.




Szent György

1000 körül a főhajó nyugati oldalához egy lekerekített apszist toldottak.






A főhajó falfestményei a X-XI. századból származnak. A freskó középpontjában Jézus életének jelenetei láthatóak, az evangéliumokból vett idézetekkel. A jeleneteket meanderek és gazdagon díszített frízek keretezik.
  
A gadarai megszállott meggyógyítása

Egy vízkóros ember meggyógyítása szombaton

A vihar lecsendesítése

A vak meggyógyítása

Jézus meggyógyít egy leprást

A naimi ifjú feltámasztása

A vérfolyásos asszony meggyógyítása és Jairus leányának feltámasztása

Lázár feltámasztása
 
A főhajó északi falán egy ritka gúnykép látható a XIV. századból, amely a balga asszonyt ábrázolja. A képen négy ördög egy tehénbőrt tart, amelyre egy gúnyverset írtak.
  
 
A templom három kisebb harangja XIII. századi, a legnagyobb a XV. századból maradt fenn.
 
A vezetés csak német nyelven van. :-( A hölgy kérdésekre sem volt hajlandó angolul válaszolni, pedig nem akartuk az egész szöveget elmondatni vele angolul is. :-(

 
Museum St. Georg
 
Cím: a parkoló mellett Reichenau - Oberzell, Németország
Belépés: INGYENES
 
Itt szerezhettünk angolul is infót a St. Georg templomról, történetéről és a falfestményekről is.



 
 
St. Peter und Paulkirche
Szent Péter és Pál templom
 
Cím: Eginostraße 19, 78479 Reichenau - Niederzell, Németország
Nyitva tartás: egész évben nyitva
 
Az első templom egy gazdagon díszített csarnoktemplom lehetett, amelynek maradványai az északi oldalhajóban még láthatóak. Két tűzeset után ezt a templomot 1080 körül lebontották és a régi alapokon az eredeti méretek megtartásával megépítették a jelenlegi bazilikát. Az új templom utolsó tetőmunkálatait 1134-ben végezték el. 1750-60 között a templom belső terét messzemenően átalakították.











Az első templom egy gazdagon díszített csarnoktemplom lehetett,
amelynek maradványai az északi oldalhajóban még láthatóak.
A carolingiai kórus panele a Szent Péter kollegiális templom eredeti épületéből, 799-ből.


 

A tóparton sétálgattunk egy keveset.


 

 

 

 

 

 



 

 

 

 

 
Georgs Fischerhütte
Étterem
 
Cím: Fischergasse 5, 78479 Reichenau - Mittelzell, Németország
Telefon: +49 07534 7169
Nyitva tartás: minden nap 11:00-22:00
 
Majd rátaláltunk a Georgs Fischerhüttére, ahol megvacsoráztunk. Szerencsére volt a teraszon szabad asztal, így kint ültünk le a fából faragott székekre. Az étel fenséges, a kilátás a Bodenseere csodás. Kell ennél több?!

Georgs Fischerhütte

Georgs Fischerhütte - terasz

AAH....HOI?
lasst euch überraschen und probiert unseren Ah... hoi? - Mix Bar Teller

LAND IN SICHT
Heisse Folienkartoffel mit Quark und frischen Krautern und leckerstem Raucherlachs verfeinert
REICHENAUER WEISSWEIN
Müller-Thurgau

OMAS EIERPFANNKUCHEN
mit Zwetschgenröster
 
 
Yachthafen
 
Vacsora után a jachtkikötőbe (Yachthafen) mentünk. Nem túl nagy, 6 mólója van, de az mind tele hajókkal.



 

 


 
A szigeten sok szép házat és érdekes részleteket láttunk.
 






 
 
Hochwart
 
Innen még felmentünk a kilátóhoz (Hochwart). Itt wan egy világítótorony-szerű épület, a Werkgalerie, ahonnan az egész szigetet be lehet látni. Bármerre mentünk a délután folyamán a szigeten, mindenhol zöldségeket láttunk. Reichenau éghajlata igen enyhe, ami igen kedvező a zöldségtermelés számára. A szigeten 160 hektáron folyik mezőgazdasági termelés. Eper-, cukkíni földek, szőlő- és paradicsomlugasok, almafák, üvegházak mindenfelé.


 






Alul egy régi festmény, felül a keretben a mai kép.

 


Innen már a szállásunk felé vettük az irányt. Elfáradtunk rendesen, de a következő nap is hasonlóan hosszú és látnivalókban gazdag lesz.
 
 
 
 
 
Ha tetszett a cikk és szeretnél velem utazni máskor is, akkor kövesd a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalát, hogy bejárjuk a világot, és megosszuk egymással tapasztalatainkat! 
 
 
 
LINKEK/FORRÁSOK
 

Reichenau MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Reichenau
Reichenaui kolostor MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Reichenaui_kolostor
Szt. Mária és Márk templom MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_M%C3%A1ria_%C3%A9s_M%C3%A1rk-templom_(Reichenau_-_Mittelzell)

Le Routard útikönyvek sorozat Allemagne része, 2016-os kiadás, ISBN 9 782019 124427
 


(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.)