2017. július 31., hétfő

Világörökségek nyomában a Boden-tó körül - VII+I. rész




Nyomozás: Járt-e zeppelin Egerben? avagy: Ez az Eger a mi Egerünk?



A Zeppelin Museum előcsarnokában lettem figyelmes egy táblán EGER nevére. Csodálkoztam, de aztán úgy gondoltam, hogy sok helyen a világban van ugyanolyan nevű település, ez biztosan nem a mi EGERünk. De hazaérve csak nem hagyott nyugodni a dolog, és elkezdtem nyomozni (már megint). És akkor rábukkantam, hogy bizony, ez ez Eger lehetne éppen a miénk is.


2017. július 30., vasárnap

Világörökségek nyomában a Boden-tó körül - VII. rész




Utunk Unteruhldingenből Friedrichshafenbe vezetett. Ez a település a Boden-tói járás fővárosa. A várost 1811-ben alapították három kolostor, Reichstadt, Buchhorn és Hofen egyesítésével, hamarosan  fontos közlekedési csomóponttá, ipari várossá fejlődött. A XIX. században Ferdinand von Zeppelin léghajógyárat hozott a városba, majd számos rivális cég is letelepedett itt. Az 1937-es Hindenburg-katasztrófa után a termelés teljesen leállt, majd 1993-ban újra kezdték a repülő szerkezetek gyártását.

A Bauhaus stílusú Zeppelin-múzeumba tértünk be, ami közvetlenül a kikötőnél található és Ferdinand von Zeppelin, valamint a Zeppelin léghajók történetét mutatja be. Emellett művészeti kiállítást és filmeket is láthatunk itt.

Friedrichshafen kikötő

Friedrichshafen kikötő

Zeppelin Museum
(Zeppelin Múzeum)

Cím: Seestrasse 22, 88045 Friedrichshafen, Németország
Telefon: +49 7541-3801-0
Fax: +49 7541-3801-81
e-mail: info@zeppelin-museum.de
Honlap: http://www.zeppelin-museum.de/

Nyitva tartás:
Nyáron (május-október): minden nap 09:00-17:00
Télen (november-április): hétfő kivételével minden nap 10:00-17:00

Belépőjegy:
Felnőtt 9 €, gyerek (6-16 éves) 4 €
Egyéb: http://www.zeppelin-museum.de/en/besuch/oeffnungszeiten_preise.php


Ferdinand Adolf Heinrich August Graf von Zeppelin a Boden-tó parti Konstanzban született, 1838. július 8.-án, német katona, majd nyugdíjas éveiben léghajóépítő volt.


1880-tól kezdve foglalkoztatták a gázzal töltött léghajók. Miután 1897-ben meghalt a magyar, keszthelyi születésű feltaláló Schwarz Dávid, özvegyétől megvásárolta, majd 1898-ban levédette a fémszerkezetű léghajó ötletét. 1899-ben elkezdte az első saját léghajó építését és egy évvel később már három repülést hajtott vele végre a Boden-tó fölött.
Egy darab az első LZ 1-es léghajó újjáépített gondolájából
Az egyre jobb repülési eredmények egyre nagyobb érdeklődést és népszerűséget teremtettek személye körül. A második léghajó megvalósítását csak adományokból tudta elkezdeni. 1908-ban az új léghajó Kornsand közelében a földbe csapódott. A baleset példátlan adakozási hullámot váltott ki a németekből. 6 millió márka érkezett Zeppelinhez, aki a pénzből létrehozta a Zeppelin Léghajógyárat és a Zeppelin alapítványt.

A hadsereg megvásárolta és hadrendbe állította a Zeppelint, de 1909-től kezdve a polgári használata is lehetségessé vált. A Zeppelin-léghajókra alapozott Német Légiforgalmi Társaság (DELAG) 1914-ig 1500 felszállása során 35000 utast szállított balesetmentesen. Az első világháború során épített nagyszámú léghajót bombázásokra és felderítésekre használták, ám ezeket a technikai fejlődés gyorsan túlhaladta.

Háborús plakátok

Ferdinand von Zeppelin még az első világháború vége előtt meghalt Berlinben, 1917. március 8.-án.

Erre jártak a léghajók

Erre jártak a léghajók

A múzeum első felében Ferdinand von Zeppelinről, és a Zeppelinekről láthatunk nagyon gazdag anyagot.












Tisztasági csomag

Étkészlet

Az LZ 129 Hindenburg egy német Zeppelin-léghajó. Testvérhajójával, a Graf Zeppelin II-vel a legnagyobb ember alkotta szerkezet volt, amely a levegőbe emelkedett. Interkontinentális, a Harmadik Birodalom és az Amerikai Egyesült Államok közötti utakra tervezték. Nevét Paul von Hindenburg német tábornok, köztársasági elnök után kapta. A náci Németország előszeretettel használta propagandacélokra, a német technikai fejlettség és erő bemutatására.

Egy 1930. októberi katasztrófa miatt a tervezők úgy döntöttek, hogy olyan hajót kell építeni, amelyet nem hidrogénnel, hanem héliummal töltenek fel. Mivel a hélium nehezebb a hidrogénnél, kisebb terhet tud felemelni. Ezért az új léghajónak nagyobbnak kellett lennie, mint egy ugyanakkora súlyt szállító, hidrogénnel töltött ballonú légi járműnek. Megkezdték a jóval nagyobb, 198 000 köbméteres LZ 129 (Luftschiff Zeppelin 129), a későbbi Hindenburg tervezését.

A léghajó építése 1931 őszén kezdődött, a munkálatok viszont lassan haladtak a finanszírozási nehézségek miatt.

A Hindenburg, testvérhajójával, az LZ 130-cal (Luftschiff Zeppelin 130) ma is a legnagyobb, emberkéz alkotta repülő objektumnak számít: hossza 245, átmérője 41 méter volt, és 199 973 köbméter gáz befogadására volt képes. Legnagyobb sebessége 135 km/h volt, tartósan 125 km/h-val tudott haladni. Bár arra tervezték, hogy héliummal lesz megtöltve (mivel a hélium semleges gáz), az Amerikai Egyesült Államok exportkorlátozásai miatt azonban a németek kénytelenek voltak a gyúlékony hidrogént használni.

LZ 129 Hindenburg méretösszehasonlítás






A Hindenburg 1936. március 4-én indult első repülésére Friedrichshafenből.

Alig több mint egy év múlva, a szezon első amerikai útján, 1937. május 6-án leszállás közben, máig tisztázatlan körülmények között kigyulladt és teljesen megsemmisült Lakehurstben. A balesetben a fedélzeten lévő 97 ember közül 35-en (13 utas és a legénység 22 tagja) haltak meg. Az utasok és a legénység tagjai közül többen kivetették magukat az ablakon, hogy ne égjenek halálra a Hindenburgban. Legtöbbjük, akik az A fedélzet közösségi helyiségeiből ugrottak ki, túlélték a katasztrófát. A hajó belsejében, a többi között az utaskabinokban tartózkodók szinte kivétel nélkül meghaltak a tűzben. A hivatalos vizsgálat szerint a tüzet a légkör statikus kisülése okozhatta, azonban sokan feltételezték, hogy náciellenes szabotázs történt. A katasztrófa, amelyben 35-en haltak meg, véget vetett a nagyméretű léghajók korának.


A (számomra) legizgalmasabb rész kétségkívül az a méretarányos építmény volt (a léghajó B Deckje), amely azt mutatja be, hogy milyen volt a Hindenburg LZ 129 léghajó. A belső terében sétálhatunk, és láthatjuk a belső kiképzést, a szobák, mosdók, közösségi terek, olvasó-, író szoba berendezését. A dohányzó szalont csak kívülről nézhetjük meg. Ennek a részletnek a megépítése 5 évbe tellett. Bár akkori mércével elegáns volt, a mai légi utasszállító járművekhez képest ez azért lélekvesztőnek számított.


Beszállás!





Akkor...

... és most

Akkor...

... és most
Akkor...

Akkor...

Akkor...

És a szerkezet kívülről:











A kiállítás másik érdekes része a Hindenburg-katasztrófát bemutató anyag volt. Ez volt az első katasztrófa, melyről ilyen sokféleképpen (hang, fényképek, és filmek) és alaposan tudósítottak a hírek. A képek alapján úgy gondolhatták, hogy ez volt a repüléstörténet addigi legnagyobb katasztrófája, pedig nem, volt ennél sokkal több halálos áldozatot követelő baleset is ezelőtt.












És van egy repüléstörténeti kiállítás is az épületben.












És egy kis repüléstechnika:





Az kék égre pillantva, a Boden-tó környékén bárhol legyünk, láthatunk egy fehér, turistákkal megrakott (12 fő fér be) Zeppelint szállni a tó felett. Ez az egyike annak a 6 Zeppelin NT-nek (New Technology), melyet ebből a típusból gyártottak.




A múzeum után már hazafelé indultunk, bár még mindig a Boden-tó partján. Búcsúzóul a tó partján szerettünk volna vacsorázni, így megálltunk Wasserburgban. Egy nagyon jó helyet sikerült kifognunk megint. ;-) Az étterem neve Daniel’s, és egy hotelhoz tartozik.

Lachsschnitte vom Grill
Grillezett lazacszelet

Gemischter Salat mit hausgemachten Balsamico-Dressing
Saláta


Burger Deluxe mit Burgersosse, Krautsalat, Zwiebeln, Tomaten, und Rucola dazu Pommes Frites
(Rindfleisch Patty)

Mousse au Chocolate auf Beerenspiegel

Innen aztán rövidebb megállókkal mentünk hazafelé.

DE még mindig nincs vége!





Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha szeretnél velem utazni máskor is, akkor csatlakozz a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalához, ahol bejárjuk az egész világot, és megosztjuk a tapasztalatainkat!



Ez is érdekelhet még:

Flugplatzmuseum Cottbus, Németország
National Air & Space Museum Steven F. Udvar-Hazy Center Washington, USA
Hangar-7 Salzburg, Ausztira
Technik Museum Sinsheim, Németország
Douglas Super DC-3-as roncs Sólheimasandur, Izland
Museo per la memoria di Ustica Bologna, Olaszország



LINKEK/FORRÁSOK

Boden-tó MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Boden-t%C3%B3
Friedrichshafen MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Friedrichshafen
Zeppelin Múzeum NÉMETül, ANGOLul: http://www.zeppelin-museum.de/

Le Routard útikönyvek sorozat Allemagne része, 2016-os kiadás, ISBN 9 782019 124427
Valamint a múzeumban kirakott információs táblák fordítása

(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.)

Köszönöm, hogy benéztél! / Thanks for your visit!