2016. augusztus 8., hétfő

Grassalkovich Kastély - Gödöllő


Grassalkovich Kastély

(Gödöllői Királyi Kastély)



Gödöllő


Gödöllő városa Pest megyében, Budapesttől 30 kilométerre északkeletre, a Gödöllői-dombságban a Rákos-patak völgyében fekszik.
Először 1349-ben említik I. Lajos egy adománylevelében. A település neve Gudulleu, Gudullur, Gödöle, Gedellő alakban fordul elő a korai oklevelekben, a Gödöllő elnevezést hivatalosan 1868-ban nyerte el.
Hamvay Ferenc volt az első földesúr, aki Gödöllőn is lakott a központban 1662-ben fölépített kúriájában (ez ma a Városi Múzeum és a Városi Mozi).
A 18. században földesura, a labanc Habsburg tisztviselő magyarbarátnak nem mondható Grassalkovich Antal birtokai központjává tette a települést. A mai város műemlékeinek jó része Grassalkovich korából származik.
A kiegyezés után kiépült a vasúti kapcsolat, 1884-ben pedig nagyközség lett.
Gödöllő a II. világháború után mezőgazdasági központtá fejlődött.
1950-ben ide telepítették az Agrártudományi Egyetemet (később Szent István Egyetem).
Az iparosítás következtében megugrott a lakosság létszáma. Gödöllő 1966. január 1. óta város.


A Gödöllői Királyi Kastély története


Gödöllő legismertebb nevezetessége a Grassalkovich-kastély (más néven Gödöllői Királyi Kastély).

Magyarország legnagyobb alapterületű barokk műemlék-együttese, a Grassalkovich I. Antal gróf megbízására 1735 után épült Grassalkovich-kastély, új típust teremtett a hazai barokk kastélyépítészetben. Mayerhoffer András építészeti újításával a kastély impozáns főhomlokzata került előtérbe, az U-alakú kastélyszárnyak hátrafelé, a kert irányába hajlanak, nem előrehajolva veszik körbe a kastélyudvart (mint pl. a fertődi Esterházy-kastély). Így a kastély díszkapuján át jutunk be az épületbe, majd innen a kastélykertbe.

A kastély a mai formáját a 19. század végére nyerte el. A kettős U-alak nyolc szárnyának építése több szakaszban történt. A díszterem a középső rész utcai frontján van. 1746-49 között két új szárnnyal bővült az épület mindkét oldalon: a déli szárnyban istálló és szénapadlás kapott helyet, az északi szárnyban pedig ekkor készült el a római katolikus templom.

A kastélynak sok illusztris vendége volt. Járt itt többek között 1751-ben Mária Terézia is.

A kastély bővítését fia Grassalkovich Antal folytatta 1782-85 között. Ekkor létesült a színházterem, kettős páholysorral és kitűnő színpadtechnikával. Ez Magyarország egyetlen rekonstruált barokk színháza. Unokája, Grassalkovich Antal nevéhez fűződik az északi oldal utolsó szárnya, az új narancsház megépítése és a franciakert tájképi kertté való alakítása.

A Grassalkovich család kihalását követően 1841 után a birtok többször is gazdát cserélt, végül egy belga bank tulajdonába került.

Az 1848-as szabadságharc idején a kastély Windisch-Grätz szálláshelye volt, majd az isaszegi csata után Kossuth Lajos főhadiszállása. Kossuth itt fogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot.

A kiegyezés után 1867-ben a magyar állam visszavásárolta az uradalmat a belga banktól, és koronázási ajándékként állandó használatra felajánlották az éppen uralkodó család számára, mely akkor éppen I. Ferenc József és Erzsébet királyné („Sissi”) volt. A kastély a királyi család egyik kedvenc nyaralóhelyévé vált, több nyarat is itt töltöttek el. Különösen Erzsébet királyné szerette Gödöllőt. 2000 éjszakát töltött Magyarországon, ennek jelentős részét itt a kastélyban. Szívesen lovagolt és vadászott a gödöllői erdőkben. „Gödöllői lakos vagyok” mondta, ha hosszú, magányos sétáin eltévedve útbaigazítást kért a helybéliektől, akik már életében legendákat szőttek szeretett királynéjuk köré. A kastély enteriőrjei ma is ezt a kort idézik.

Erzsébet királyné halála után Ferenc József már ritkábban látogatott ide: utoljára 1911-ben járt itt.

Az I. világháború végén IV. Károly király itt értesült az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlásáról. 1919-ben Stromfeld Aurél -a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének vezérkari főnöke- a kastélyban rendezte be főhadiszállását.

A két világháború között a kastélyt Horthy Miklós kormányzó számára rendezték be, ekkor épült a déli előkertben a „Horthy-bunker”-nek nevezett óvóhely.

1945 után megkezdődött a kastély fokozatos pusztulása. A berendezés nagy részét elszállították, illetve helyben elpusztították. 1945 januárjában szovjet fogolytábor létesült, ahol a márciusi tábor bezárásig mindegy 50 000 magyar és német katona és civil raboskodott. Az épület egy részében szovjet és magyar katonák laktanyáját alakították ki, más részében szociális otthont, szükséglakásokat létesítettek, a parkot pedig felszabdalták.

Az első műemlékvédelmi munkálatok 1986-ban kezdődtek meg.

1990-ben a szovjet katonák elhagyták a kastélyt, a szociális otthon más épületbe költözött. Rövidesen elkészült az egyik szárny, illetve a főépület homlokzatának és tetőszerkezetnek felújítása.

Az épületben ma közel 1000 m²-es területen, 31 teremben tekinthető meg a kastélymúzeum, teljesen helyreállított belső terekkel. Számos különböző méretű díszterem áll rendelkezésre különböző rendezvények megtartásához.






Látnivalók a Gödöllői Királyi Kastélyban


20 év kincsei


A kastély felfedezését a 20 év kincsei című időszaki kiállítással kezdtük. Ez a gyűjtemény 2016. május 20 - október 2. között látható. A gödöllői kastély megnyitásának 20. évfordulója alkalmából az elmúlt két évtized legérdekesebb szerzeményeiből, letéti tárgyaiból és restaurátori munkáiból készült ez az időszaki kiállítás. A tárlaton szép és értékes műtárgyakat láthatunk, és megismerhetjük a hozzájuk kötődő történeteket és az adományozó személyeket is.










Színház


A színház csak vezetéssel látogatható, időpontot adnak a pénztárnál a jegyvételkor.

A déli szárnyban Grassalkovich II. Antal herceg 1782-85 között alakíttatott ki színházat. A korábban háromszintes épületszárny szintjeinek egybebontásával jött létre a színház kialakítására alkalmas tér.

A mintegy 100 személy befogadására alkalmas barokk színház csak időszakosan működött, mivel Grassalkovich II. Antal és családja évente mindössze néhány hetet töltött Gödöllőn. A herceggel együtt utazott a 24 tagú házi zenekara is, amely a színielőadásokon, templomi szertartásokon és más udvari eseményeken a zenét szolgáltatta.

A színházterem falait klasszicizáló későbarokk festés díszítette. A nézőtér felé enyhén lejtő, 90 m²-es színpadot a kor színvonalán álló technikával működtették. A barokk színpadkép térhatását oldalról betolható kulisszákkal, felülről függesztett díszletvásznakkal és hátsó díszletvásznakkal érték el. Az eredetileg a színpad felé erősen lejtő nézőtér és a színpad között nem volt zenekari árok: a zenészeket  alacsony paraván választotta el a közönségtől. A nézők a földszinti ülőhelyeken és a két hátfali karzaton foglalhattak helyet.

A kastélyszínházat a kiegyezés évében, az 1867-es munkálatok során szüntették meg; a színház berendezését elárverezték, belső terét két födém beépítésével ismét három szintre tagolták, és a szinteken összesen 15 szobát és folyosókat alakítottak ki.

Az 1986 végén feltárt kastélyszínház Magyarország egyetlen megmaradt kulisszás rendszerű színháza, amely Európában is ritkaságnak számít. Csehországban, Český Krumlovban is van egy ilyen színház.











Sörcsarnok


(A színházzal együtt, vezetővel látogatható.)

A Grassalkovich-család -a korabeli nemesi családokhoz hasonlóan- foglalkozott bortermeléssel és sörkészítéssel. A kastély déli részén még Grassalkovich I. Antal építtetett sörházat, ahol sör- és pálinkafőzde működött. A színház alatti pilléres pinceteremben ugyanekkor alakították ki a sörcsarnokot. A kastély pincéit zömmel dongaboltozat fedi, kivéve ezt a téglalap alakú teret, amely fölött keresztboltozat található. Kialakítottak benne egy ivószobát is. A belső teret az 1780-as évekből származó elegáns mészfestés díszíti. A sörcsarnokhoz L alakú raktár tartozott. 1867-ben (-amikor a színházat is-) megszüntették; több részre felszabdalták a boltozatos teret, melyet ekkortól kezdve raktározásra használtak. II. világháború után az orosz katonaság különféle hadiipari és vegyi anyagokat tárolt a pincerészben. E korszak nyomai ma is láthatók a falakon, a falfestésekbe erősen belekarcolt évszámok és cirill betűk.





Lovarda


(Szintén a színházzal együtt, vezetéssel látogatható.)

A kastély lovardája a 18. század közepén épült. Az 1780-as években összekötötték a barokk színház alatt lévő, toszkán oszlopsorral díszített teremmel és a sörpincével. A királyi időszakban jelentős mértékben átalakították, Erzsébet királyné lovaglószenvedélye miatt. Ekkor a lovarda belső padlószintjét megemelték, körmanézst alakítottak ki, körben 4 nagyméretű tükörrel, hogy Erzsébet ellenőrizni tudja a különleges lovas produkciók közben önmagát. A karzatra márványkandallót építettek. A kastély lovardája Erzsébet királyné egyik kedvenc helye volt az épületben. Műlovarnők, cirkuszi lovasok tanították a királyi felséget mutatványokra, például tűzkarikán átugratásra.

Később Horthy Miklós kormányzó többször adott engedélyt különböző rendezvények, bálok megtartására itt. A königgrätzi csata után tábori kórház, a második világháborút követően pedig a szovjet hadsereg vegyvédelmi, híradós és repülőgép-javító alakulatai rendezkedtek itt be. 1986-ban beszakadt a tetőszerkezet, ekkor kezdődött meg a felújítása. Azóta időszaki kiállításoknak és koncerteknek a helyszíne.



A kastély állandó kiállításai egyedül látogathatók. Lehet audioguide-ot bérelni (különböző nyelveken), de magyarul, németül és angolul is elég jól ki van írva minden.

Díszlépcsőház


A kastély második építési szakaszában nyerte el jelenlegi formáját a díszlépcsőház. A belső homlokzatból erősen kiugró épületrész három oldalról kap természetes fényt, félköríves zárású, hatalmas ablakain keresztül.

A lépcsőzet az emeleten közös pihenő részen fut össze.

A lépcsőket áttört mintázatú, fonatos, festett kőkorlát szegélyezi.

A lépcsőház mennyezetét finoman kidolgozott, rokokóba hajló stukkó díszíti.


Előtér


A díszterembe vezető előtér falait a kastély fennállása óta többször is kifestették. A festékrétegek közül a legértékesebb került helyreállításra. Ez a festés 1781-85 között készült. A falakat dús keretezésű mezők töltik ki. A mezőkben foglalatoskodó puttók és a felettük ábrázolt tárgyi kompozíciók a négy évszakhoz köthető, jellemző főúri tevékenységeket idézik meg.




Kisebédlő és tálalószoba


A királyi időszakban a szűk családi körben elköltött étkezések színhelye a kisebédlő volt. 

A kisebédlő berendezése egy ovális neobarokk asztalból és sárga bőrrel bevont székekből állt.
A háttérben rokokó kályha látható.
Az asztalon jelenleg az ún. Gödöllő-mintás herendi porcelán étkészlet darabjai láthatók,
amelyeket a Herendi Porcelánmanufaktúra a régi minták alapján újonnan gyártott a kastély számára.

Tálalószekrény a kastély eredeti berendezéséből.
A kisebédlővel közvetlen összeköttetésben álló tálalószoba falain egykor tájképek függtek,
berendezéséhez a kisebédlőével megegyező székek tartoztak.

Üveges vitrin a kastély eredeti berendezéséből.
Herendi porcelán étkészletek a királyi család használatából.
Ezüst tálca a királyi szervizből, a magyar királyi és az osztrák-bajor házassági címerrel.
  

Első fénykor - A Grassalkovichok kora


A kiállítás termeiben a gödöllői kastély első évszázadát és az építtető Grassalkovich-család három generációját mutatja be, betekintéssel a kastély barokk templomába.

A kiállításon Grassalkovich I. Antalról és családjáról, valamint Mária Terézia királynőről és a gróf kortársairól készült ábrázolások mellett a családdal kapcsolatos anyagok tekinthetők meg. Ezek közül kiemelendők a családtagok kézjegyével ellátott dokumentumok. 

Külön figyelmet érdemel gróf Rhédey Klára (1809-1869) gyönyörű, női udvari díszruhája,
amely eredetileg a 18. században készült, gazdag ezüst és arany díszítéssel.

Ritkaságokat is magába foglaló éremgyűjtemény és rokokó stílusú arany karkötő, amelyen Mária Terézia és az ő trónra jutása érdekében „életüket és vérüket” felajánló magyar nemesek láthatóak.

Rokokó kályha a 18. századból.


Az oratórium


A kastélytemplom főhajójának végében ívesen kihajló, zárt oratóriumot alakítottak ki, amely közvetlen összeköttetésben áll az emeleti lakosztályokkal, így a kastély birtokosai innen hallgathatták a misét. Az oratórium bal oldalán egy kis oltárfülke található. Előtte a kastély eredeti berendezéséből származó, intarziával díszített imazsámoly áll. 


Kastélytemplom


A kastélytemplom helyén eredetileg a község református temploma állt, amelyet a kastély építésekor elbontottak, hogy megépíthessék a kastély katolikus templomát. Felszentelésére 1749. május 16-án került sor, védőszentje Nepomuki Szent János. Őt ábrázolja a 18. századból való főoltárkép. A főoltár feletti baldachin négy, fekete márványoszlopon nyugszik. A diadalívet a Grassalkovichok címere díszíti. A templom különlegessége, hogy két rokokó stílusú szószéke van. A templomnak 1769-től vannak anyakönyvei, ettől kezdve működött önálló plébániaként.

Grassalkovich III. Antallal 1841-ben kihalt a család férfiága. Erre utal a plakáton látható, lefelé fordított címer. A családi címerek díszítik az itt bemutatott ravataltakarót is.



Második fénykor - A királyi időszak


A következő termek a második fénykort, az 1867-ben kezdődő királyi időszakot elevenítik meg. A koronázási ajándéknak szánt kastély felújításakor minden téren figyelembe vették a királyi pár igényeit. A lakosztályok kialakításakor a kényelemre és a célszerűségre törekedtek.


I. Ferenc József szobái


I. Ferenc József lakosztályát több mint egy évtizeden keresztül szürke selyemtapéta és sárga bőrrel bevont bútorok jellemezték. A kastély 1879-es felújítása során a király lakosztályában a szürke kárpitokat vörös színűre cserélték. A dolgozószoba eredeti berendezéséből maradt meg a faburkolat, a tükrök, a táblás parketta és a neorokokó kerámia kandalló.

A király gardrób szobájában jelenleg a XIX. század közepéről való díszmagyar öltözetek valamint egy huszártiszti egyenruha látható. I. Ferenc József főhadsegédjének szobái eredetileg e szárny földszintjén voltak. A rekonstruált főhadsegédi környezet a király egykori öltözőszobájában kerül bemutatásra. Koronázási kisterem eredeti funkcióját tekintve a király hálószobája volt. Jelenleg ez a kiállítási egység az 1867-es koronázásnak állít emléket. A falakon a koronázási szertartás eseményeinek és résztvevőinek ábrázolásai láthatók.

 Főhadsegédi szoba

Eduard von Engerth: Koronázás
I. Ferenc József dolgozószobája
I. Ferenc József dolgozószobája

A fogadószalon enteriőrjében elhelyezett ábrázolások az Osztrák-Magyar Monarchiát idézik meg. A metszeteken a dualista berendezkedés lényegi jellemzőjeként működő közös minisztériumok (külügy, hadügy, pénzügy) vezetői és a magyar delegáció tagjai láthatók.

I. Ferenc József szalonja

Honfoglalás-kályha báró Bánffy Ádám ajándéka I. Ferenc Józsefnek, 1880.

I. Ferenc József szalonja

Az Osztrák-Magyar Monarchia térképe
Osztrák-Magyar nemzeti viseletek

Vibárd, a Magyar Koronaőrség díszfegyvere (1908-1945)



Díszterem


A kettős U-alakú épület szimmetria-tengelyében található a kastély reprezentatív nagyterme, amely Nicolaus Pacassi, császári főépítész tervei alapján készült, 1758 körül. A 165 m² alapterületű, 9,3 méter belmagasságú díszteremhez a bejárat felett rejtett zeneterem csatlakozik. A terem fala márvány stukkó, mennyezetét virágos-indás aranyozott stukkó díszíti.

A díszteremhez a bejárat felett rejtett zeneterem csatlakozik.




Erzsébet királyné szobái


A kisszalonban látható ábrázolások Erzsébetet, mint magyar királynét jelenítik meg: a királyi palást javítása közben, a koronázási ünnepségen és magyar díszruhában, valamint a XIX. század kiemelkedő politikusainak portréi láthatók.

Erzsébet királyné nagy gondot fordított a magyar nyelv elsajátítására és az ország történelmének megismerésére. A királynét, majd később gyermekeit kiváló szakemberek segítették a tanulásban. Arcképeik az írószobában kerültek bemutatásra.

Az egyik barokk festésű szoba a XVIII. században Grassalkovich I. Antal lakosztályához tartozott.


Erzsébet királyné a királyi palást javítása közben.


A másik barokk festésű szobában bemutatott aranyozott, gobelines, barokk ülőgarnitúra a múlt század második felében a gödöllői vasútállomáson Erzsébet királyné várótermének berendezéséhez tartozott.

Erzsébet királyné lakosztályát kezdetben kedvenc színe, az ibolya jellemezte. A selyemtapétákat és a bútorkárpitokat az 1879-es felújítás során vörös színűre cserélték.
 Az aranyozott, gobelines, barokk ülőgarnitúra a múlt század második felében a gödöllői vasútállomáson Erzsébet királyné várótermének berendezéséhez tartozott.

Mária Terézia 1751-es gödöllői látogatásának alkalmából a kastély építtetője, Grassalkovich I. Antal gazdagon díszített szobát alakíttatott ki a királynő számára. A falakat négyféle színű stukkómárvány és vörös márvány borítja, amelynek pompáját gazdagon aranyozott díszítés emeli. A terem 1867-től Erzsébet királyné hálószobája volt.

Mária Terézia szobája


Erzsébet királyné emlékkiállítás


A magyarok szeretett királynéjának már életében kialakult, s máig ható kultuszának emléktárgyait mutatja be az egykori felolvasó szobában és Ferenczy Ida a magyar nyelvű felolvasónő lakosztályában megrendezett kiállítás.

Az emlékkiállítás enteriőr-szerűen berendezett első szobája egykor a királyné lakosztályához tartozott: a felolvasószoba funkcióját töltötte be. Falain a legértékesebbnek és legjobban rekonstruálhatónak tartott, az 1830-as 40-es évekből való festést állították helyre. A bútorzaton belül kuriózumnak számít a felolvasó kanapé, amely a kastély eredeti berendezései közül került elő. A jobb sarokban a királyné felolvasónője, Ferenczy Ida portréi és karosszéke látható.

Az emlékkiállítás második és harmadik szobája a királyi időszakban Ferenczy Ida lakosztályának része volt. Az itt bemutatott történeti-tárgyi emlékanyag Erzsébet királyné életének magyarországi vonatkozásait villantja fel. Ezek közül külön figyelmet érdemel a tárlókban elhelyezett éremgyűjtemény. A falakon a királyné magyar udvarhölgyei közül Festetich Mária, Andrássy Gyuláné, Sztáray Irma grófnők és Senyey Pálné bárónő arcképe látható.

Az utolsó teremben Erzsébet királyné halálát  hírül adó újságlapok mellett a királyné emlékére kiadott érmekből és könyvekből látható válogatás. A terem központi eleme a fehér márványból készült mellszobor, Zala György alkotása.


Erzsébet királyné mellszobra, Zala György alkotása.


A kastély XX. századi története


A Gizella-szárny termeiben a kastély történetének legutóbbi évtizedei elevenednek meg: a királyi család gyermekeinek gödöllői tartózkodásától egészen napjainkig.

A Gizella-szárnyban a XIX. század második felében a királyi gyermekek: Rudolf trónörökös, Gizella főhercegnő, majd később a kis Mária Valéria főhercegnő lakosztálya volt.

A kiállítás első sarokterme a kastély történetének játékos, interaktív megismerését szolgálja, számítógépes játékokkal és makettel.



A második terem Mária Valéria egykori szalonjának rekonstrukciója, a királyi gyermekekhez kapcsolódó relikviákkal.



Bécsi tükör a szalon eredeti berendezéséből
(19. század második fele)


A további termek a kastély XX. századi történetének fontos korszakaival ismertetik meg a látogatót, bemutatva IV. Károly király és a Horthy-család itt töltött napjait, a Tanácsköztársaság katonai főparancsnoki szobáját, valamint a kastély falai között társbérletben működött szociális otthon és szovjet katonai bázis időszakát.

A kiállításon helyet kap az 1980-as években kezdődött, ma is folyó helyreállítási-állagmegóvási folyamat, valamint a soros európai uniós elnökség gödöllői helyszínének bemutatása is.


Ifj. Bajor József zubbonya, kabátja a testőregyenruha mintájára, váll-lappal, rangjelekkel.
Az egyenruhához tartozik gyermekkard tokkal, szíjjal, kardbojttal.
Horthy Miklós mellett szolgált Bajor József testőr, aki a kisfia számára készíttette el a testőregyenruha másolatát.
A testőrök gyakran tölthették nyári szabadságukat a kastélyban.
A fényképen Bajor Józsika látható a kastély kertjében, egyenruhájában.


1995-ben a felújításkor az egyik kályhafülke mögötti nyílásban 1947 első harmadából származó
levélkupacot találtak a munkások. Többségüket a kastélyban állomásozó szovjet katonáknak címezték,
de akad köztük Gödöllőn íródott levél is. A címzettekhez ezek a levelek sohasem jutottak el.

EU elnökségi váza
A herendi manufaktúra egyedülálló porcelánvázáját az egyik legismertebb minta,
az egykori brit uralkodóról elnevezett Viktória-motívum díszíti. A porceláncsoda további érdekessége,
hogy a dekoráció halványzöld színű virágai és lepkéi között az Európai Unió 27 tagállamának himnuszaiból vett,
aranybetűkkel írt részletek olvashatók. A váza magassága egy méter, súlya pedig kis híján 25 kilogramm,
így elkészítése a szakterületen jártas hozzáértők szerint technikai bravúrnak számít.

A szovjet katonák a főépületet kiürítették és ott hadikórházat rendeztek be.
1945 után a Fővárosi Tanács Szociális Otthona költözött a kastélyba.

Habsburg képgaléria


A Habsburg képgalériában Európában egyedülálló módon a Habsburg uralkodók és asszonyaik, valamint az ún. magyar ág, József nádor és családtagjainak portréi sorakoznak.

Habsburg képgaléria

I. Ferenc császár, 1824 (Wilhelm Egger festménye)

Ferenc Károly főherceg

Horthy-bunker


Sajnos nem tudtunk bemenni ide, pedig érdekes lett volna. :-( 1944 nyarán kezdték el építeni Horthy Miklós családja és közvetlen környezete számára a bombabiztos bunkert az Erzsébet királyné előkertben. A 20 fő befogadására alkalmas bunker a föld alatt kb. 10 méter mélyen van, falai kb. 170 cm széles vasbetonból készültek. Két bejáratát közel 20 cm vastagságú nehéz fémajtók zárták. A 70 m²-es óvóhely két nagyméretű helyiségből, latrinából és egy, valószínűleg tárolásra alkalmas raktárból állt, belső kialakítása nagyon egyszerű volt. A levéltári források szerint az óvóhely a front ideérkezésekor, 1944 decemberében még nem volt készen. Horthy Miklós -akit családjával együtt 1944. október közepén Németországba hurcoltak- a bunkert soha sem használta.



A kastély a park felől

Kastélypark


A kastélyt övező zöldterület annak idején három részből állt: az alsópark, a díszudvar mögött terült el a felsőpark (amely nagyjából megegyezik a mai kastélyparkkal), és a „herceg mulatókertje” (ma a HÉV túloldalán). A korábbi franciakertet Grassalkovics III. Antalné Esterházy Leopoldina (1776-1864) alakíttatta át angolparkká.


Hegyi mamutfenyő
Ennek a fának a becsült kora 140 év.



A királydombi pavilon


A gödöllői királyi kastély parkjának egykori nevezetessége a királydomb s a ráépített pavilon. A hatszögletű, 6,5 méter átmérőjű épületet Grassalkovich I. Antal emeltette az 1760-as évek második felében. Az épület belsejét faburkolatba illesztett olajportrék díszítették: honfoglalás kori magyar vezérek és a magyar királyok arcképei. A császári csapatok katonái a számukra vesztes isaszegi csata után dühükben össze-vissza szabdalták a pavilon képeit, köztük a saját uralkodóik képeit is. Az 54 portréból 14 maradt meg (a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában). A teljes képsorozatot 1890-es években készült fotók alapján állították helyre.




Egy kiadós séta után a parkban, megkukkantottuk a gödöllői vasúti királyi várót is.


A gödöllői vasúti királyi váró


A Pest-Hatvan vasútvonalon 1867 tavaszán indult meg a közlekedés, ugyanabban az évben kapta meg Ferenc József és Erzsébet királyné a magyar államtól koronázási ajándékul a gödöllői kastélyt és uradalmat. Ettől kezdve a királyi pár és kísérete rendszeresen utazott vonattal Gödöllőre, ezért 1868-ban fából egy tiroli stílusú, ideiglenes udvari pavilont emeltek. A napjainkban álló Királyi Váró épületét 1882-ben, neoreneszánsz stílusban építették. A gödöllői vasúti királyi váró felújított épületét 2011. nyarán adták át.



Cím: 2100 Gödöllő, Grassalkovich Kastély
GPS: É 47° 35' 46", K 19° 20' 52"
Telefon: +36 28 410124
E-mailinformacio@kiralyikastely.hu
Honlaphttp://www.kiralyikastely.hu/
Jegyárakhttp://www.kiralyikastely.hu/oldal.115.jegyaraink
Nyitva tartáshttp://www.kiralyikastely.hu/tartalom.76.nyitva_tartas
Audioguide kérhető.

Ha tetszett a bejegyzés, köszönöm, ha megosztod a linket másokkal is. A cikket viszont légy szíves, ne másold!

Ha máskor is szeretnél velünk utazni, inspirációért kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, vagy a blog youtube csatornáján, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!



LINKEK:

Gödöllő város honlapja MAGYARul: http://www.godollo.hu/
Grassalkovich Kastély honlapja MAGYARul: http://www.kiralyikastely.hu/
Grassalkovich Kastély MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Grassalkovich-kast%C3%A9ly_(G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91)


(A bejegyzésben szereplő képek egy része Laurent-é.) 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm, hogy benéztél! / Thanks for your visit!