2016. augusztus 27., szombat

A tengerparton túl - Rimini, Olaszország




 


Az elmúlt pár évben nyaranta többször is megfordultam itt, de többnyire a vasútállomás és a tengerpart vonalán mozogtam, és a várost magát sohasem fedeztem fel igazán. Most, hogy hamarosan elhagyom ezt az országot, és nem lesz lehetőségem akár hetente „leugrani” ide élvezni a nyarat, bepótoltam az elmaradást. Családomnak hála érte, mert úgy tűnik, ős is megijedtek, és kihasználták még a lehetőséget, hogy Olaszországban látogassanak meg.

Riminit a mozivilág szupersztárjának számító Fellini tette ismertté. Európa Miamijának is nevezik ezt a kb. 15 kilométer hosszú homokos stranddal rendelkező üdülővárost, mely egykor a római császárok székhelyeként működött.

Mint jómagam, a turisták nagy része is elsősorban a tengerpartja miatt látogatja Riminit; külföldiek mellett az olaszok is szívesen járnak ide strandolni. A környéken több mint ezer hotel, vidámparkok, aquaparkok, Mini Italia (Italia in miniatura), diszkók, delfinárium, szórakozóhelyek és éttermek várják a turistákat.

A part mentén végig egyenes sétány fut, egyik oldalán a város, másik oldalán a sárga homokos, széles spiaggia (strand) terül el, amelyet hol szelíden, hol vadabban mos az Adria vize. A nagy részben magántulajdonban lévő és fizetős strandon tarka kabinokat, napernyőket, napozóágyakat és persze napozók ezreit találjuk. Van itt szabad strand és kutyás strand is.

Vadabb hullámok, piros zászlóval

Vadabb hullámok, piros zászlóval

Nyugodt a tenger

Békés a víz, fehér a zászló


 
 
Ilyen május elején, mikor még csak készülnek a nyitásra



Szabad strand

 

Az egyik "bagno" épülete


Rimini (az ókorban Ariminum) városa Olaszország Emilia-Romagna régiójában az Adriai-tenger partján, a Marecchia (az ókori Ariminus) és Ausa (Aprusa) folyók közti partszakaszon található.
Kb. 140 000 lakosa van.
A város védőszentje Szent Gaudentius.

Rimini az ókori Római Birodalom egyik legfontosabb központja volt, Kr. e. 268-ban azon a területen, ahol korábban etruszkok, görögök és gallok laktak, a rómaiak alapítottak kolóniát Ariminum néven, melyet valószínűleg a közeli Ariminus folyóról (ma Marecchia) neveztek el.

Ekkor Ariminum afféle védőbástyája volt a rómaiaknak a területre özönlő gallok ellen, s egyben kiindulópontja a további terjeszkedésnek, mely a Padana-síkság felé tört. Rimini közúti csomópontban feküdt, közép és észak-Olaszországot kötötte össze, valamint tengeri és folyami hajózás útvonalai találkoztak itt.

A várost nem kerülte el a Római Köztársaság polgárháborúja. Mariushoz, majd Julius Caesarhoz volt hű. Caesar, átkelve a Rubiconon, Rimini főterén mondott beszédet légiói katonáinak.

A város sok császárkori műemlékkel rendelkezik. Augustus diadalívet, Tiberius hidat és amfiteátrumot építtetett Riminiben. Egy igazi különlegesség a Sebész Ház, amelyik az egyetlen fennmaradt római orvosi rendelő. A San Stefano templom megépíttetése Galla Placidia nevéhez fűződik. Rimini korai keresztény központ is volt, az egyház 359-ben fontos zsinatot tartott a városban.

 
A középkor elején Rimini többször cserélt gazdát. A 14. században önkormányzatot szerzett. A középkorban pezsgő kulturális élet folyt a városban, neves művészek költöztek Riminibe, mint például Giotto. Ebben a korban hatalmas építkezések folytak, számos templomot és kolostort építettek.

A nemesi családok versengéséből végül a Malatesta család került ki győztesként. Malatesta da Verucchio 1239-ben lett a város feudális ura, és családja kisebb megszakításokkal egészen 1528-ig uralta a várost. A Malatesta család véres története számtalan költőt és zeneszerzőt ihletett meg. A család bőkezűen támogatta a művészeket, olyan építészeti emlékek maradtak utánuk, mint a Castello Sismondo és a Malatestiano templom.

Rimini fénykora után gazdasága a 18. században hanyatlani kezdett; földrengések, árvizek, portyázó csapatok, éhínség, kalóztámadások dúlták fel a várost. A halászat vált a fő megélhetési forrássá, ekkor építették a halpiacot és a világítótornyot a kikötőben. Napóleon csapatai is sok épületet leromboltak, feloszlatták a szerzetesrendeket, és elkobozták vagyonukat.

 
Rimini 1860-ban az Olasz Királyság része lett, ekkortól kezdett el nőni a város turisztikai jelentősége, és a tengerparton jelentős fejlesztések és beruházások kezdődtek. Ezek az építkezések határozzák meg Rimini ma is ismert, modern üdülőváros jellegét.

 
A város híres szülöttei között a már említett Federico Fellini (1920-1993. filmrendező és forgatókönyvíró) mellett labdarúgóedzőt, autó-, és motorversenyzőket találunk.

 
Egy-egy strandon eltöltött nap után érdemes besétálni (de akár biciklit is bérelhetünk) a közeli városközpontba, és megcsodálni a látnivalókat.

Rimini egyik fő látnivalója a Hadrianus császár által a 2. században épített, maximum 15 ezer néző befogadására alkalmas római amfiteátrum. A császár -nagyságát bizonyítva- egy Colosseum méretű létesítményt szeretett volna létrehozni. A Colosseum után ez volt a 2. legnagyobb amfiteátrum építésének idejében. Régen közvetlenül a tengerparton feküdt, mára a partvonal változása miatt beljebb került. Az egykor impozáns épület mára megmaradt romjai számos tavaszi-nyári programnak ad helyet.







 
Rimini óvárosának központi tere a Piazza Tre Martiri eredetileg Római fórumnak épült, s a II. Világháborúig Julius Caesar térnek nevezték. Kőbe faragott felirat emlékeztet arra, hogy Julius Caesar itt tartotta híres beszédét katonáihoz i.e. 49-ben, melyben Róma ellen vezette őket. Itt hangzott el a mindenki által ismert latin mondás: Alea iacta est (A kocka el van vetve).


Julius Caesar szobra a tér egyik sarkán

A 16. században jelentős változásokon esett át az egykor piactérként és tornák helyszíneként használt nagy tér is, melyet ma a II. világháború végén felakasztott három civil emlékére, a Három mártír terének (Piazza Tre Martiri) neveznek. Ekkor emelték a Páduai Szent Antal templomot és az Óratornyot, kialakítva a tér jelenlegi formáját és méretét.



A II. világháború végén felakasztott három civil emléktáblája

Az óratorony (Torre dell'Orologio) 1547-ben épült, majd 1759-ben Giovan Francesco Buonamici felújította. 1875-ben a torony teteje megsérült egy földrengésben, amit 1933-ban helyreállítottak. Az óra alatt, mely 1562-ig nyúlik vissza, láthatunk egy öröknaptárt, melyet 1750-ben állítottak össze. Terrakotta panelek díszítik, melyek állatövi jegyeket, hónapokat és holdfázisokat ábrázolnak. A tornác központi, vak ívében a második világháború áldozatainak emlékműve látható.


A 16. században emelték a Páduai Szent Antal templomot (Tempietto di Sant’Antonio/Chiesa dei Paolotti).



Legnépszerűbb legendája szerint egy hitetlen embert úgy győzött meg arról, hogy Krisztus valóban jelen van az oltáriszentségben, hogy az ember szamarát a kehely és az ostya elé vezette. Az állat a szentségek láttán letérdepelt.

Történt egyszer, hogy Rimini lakói nem akarták meghallgatni Szent Antal beszédét, ezért ő a halakhoz fordult és nekik prédikált, akárcsak kollégája és rendjének alapítója Assisi Szent Ferernc, aki a madarknak szónokolt.
 
A régi római "Cardus Maximus" út maradványát, mely a városból a kikötőbe vezetett, a Via Garibaldi-n láthatjuk.
 

A Piazza Tre Martiri manapság kedvelt találkozóhely, és ideális kiindulópont Rimini látnivalóinak felfedezéséhez.

A teret nagyjából észak-déli irányban szeli keresztül a Corso d'Augusto, melynek két végén Rimini legjelentősebb római kori emlékeit láthatjuk.

Augustus császár diadalívét (Arco di Augusto) ezt a hatalmas egyívű diadalkaput i. e. 27-ben emelték a császár tiszteletére, fehér mészkőből. Két szélén korinthoszi oszlopok keretezik, fölül róma isteneinek fejszobrai díszítik. A középkorban az antik Ariminum-ot körülvevő védelmi célú kőfal részét képezte, beépült a város erődrendszerébe, ekkor építették hozzá kétoldalt a téglafalakat, és képezték ki a tetejét lőrésekkel bástyaszerűvé. A római időkben ez a robusztus kő boltív jelölte a Via Flamini út végét, a birodalom nagyságára emlékeztetve az utazót.




 
A Tiberius híd (Ponte di Tiberio) az időszámításunk első évtizedeiben (K. u. 21-ben) épült kőhíd a Marecchia folyó egyik oldalágát szeli át. Ma is használják közlekedésre. Egyike a legjobb állapotban megmaradt római hidaknak.

Augustus császár idején (14-ben) kezdték építeni, de csak Tiberius császár idején (21-ben) fejezték be. A híd szerkezete öt ívből áll, ezek nagysága a középpont felé egyre nagyobb. A híd teljes egészében Isztriában bányászott márványból készült. Teljes hossza 62 méter, szélessége 8,5 méter, a rajta áthaladó út szélessége majdnem 5 méter.

Átsétálva rajta érdekes kettősséget érzünk; lábunkkal a kikopott márványt koptatjuk mi is tovább, miközben egyik szemünkkel a régmúltat fürkésszük, a másikkal a nyüzsgő jelent.

Nagyon stabil és tökéletes mérnöki munka, valószínűleg ezért vészelte át kitűnő állapotban közel 2000 év történetének számos háborúskodását és természeti csapását.

A régi legendák szerint azonban nem ez az ok. :-) A történet szerint a híd az építése során többször is összeomlott, így Tiberius az ördöghöz fordult segítségért. Az ördög segített is neki, cserébe viszont annak a lelkét kérte, aki először áthalad a hídon. Tiberius megkötötte az alkut, így az ördög segítségével a híd egyetlen éjszaka alatt felépült. Azonban Tiberius megbánta az ördöggel kötött üzletet, ezért furfangosan a hivatalos megnyitón először egy kutyát kergetett át a hídon. Az ördög, aki a híd túloldalán várta az áldozatát, szörnyű haragra gerjedt, és úgy döntött, hogy lerombolja, amit épített. Többször is a hídba rúgott, de mivel ő maga építette lerombolhatatlanra, neki sem sikerült elpusztítania. Patájának nyomai ma is láthatóak a hídon. Innen ered a híd másik neve, ugyanis Ördög hídnak is hívják.

A csodás híd csupán egyszer sérült meg egy hatalmas árvízben a XI. században.

A második világháborúban is megmenekült; az 1944-ben visszavonuló német hadsereg a folyó összes hídjával együtt a Tiberius hidat is megpróbálta felrobbantani, ez azonban többszöri kísérlet ellenére sem sikerült - a kanóc elaludt. A csodálatos márványhíd maradt az egyetlen átkelőhely a Marecchia folyón. Úgy látszik az ördög tényleg jó munkát végzett. :-)

A Tiberius híd és a Chiesa di Santa Maria dei Servi



A Tiberius híd és a Chiesa di Santa Maria dei Servi




 
A Corso d’Augusto környékén találunk még látnivalókat.
A mind építészeti, mind történelmi szempontból lenyűgöző Malatesta templom (Tempio Malatestiano) jelenleg katolikus templomként működik. 15. századi építésekor a neo-klasszikus stílus egyik úttörőjének számított. Története elválaszthatatlanul összefonódott a Riminit akkoriban uraló, majd később a pápasággal komoly konfliktusba keveredő Malatesta családdal. A város főtemplomát, a 13. századi, gótikus San Francesco-t a 15. században Sigismondo Malatesta („Rimini farkasa”) építtette át a kor egyik leghíresebb építészével, Leon Battista Albertivel. Ide temettette harmadik feleségét, Isottát. A máig befejezetlen homlokzat három íve Augustus császár diadalkapujának mintájára készült. A homlokzat oldalán még látszódnak a korábbi gótikus templom ablakai. A templom külső és belső falain egyaránt sűrűn találkozunk a Sigismondo és Isotta név egybefonódó kezdőbetűivel, valamint a Malatesták ősi jelképeivel, a rózsával, mely a szeretetet, és az elefánttal, mely a függetlenséget szimbolizálja. Sigismondo Malatesta művét sosem fejezte be, ugyanis a felbőszült II. Piusz pápa ezt nem engedte.



 
A Corso d’Augusto-ról nyílik a Piazza Cavour tér, mely Rimini központja már a középkor óta. Korábban Főtérnek vagy Szökőkút-térnek is hívták. Az egyik oldalán kávézók és üzletek várják a vendégeket, a másik oldalát Rimini legszebb történelmi épületei szegélyezik.

Sokan a város legszebb, leghangulatosabb terének tartják. Közepén áll V. Pius Pápa 17. századi (1614) szobra és a gazdagon faragott Pigna szökőkút (La Fontana della Pigna) a 16. század elejéről. A Pigna szökőkút már a középkorban is a város szívének számított. Gyönyörű és egyben funkcionális formáját állítólag még maga Leonardo da Vinci is megcsodálta. A szökőkút körül régen a halpiac volt, de napjainkban is piaci árusok és művészek árulják portékáikat. Vásárok mellett gyakran rendeznek koncerteket, fesztiválokat is a téren.

Piazza Cavour

Pigna szökőkút

V. Pius Pápa szobra
 
A tér egyik oldalát három középkori középület alkotja. Palazzo Comunale (16. század), a Palazzo dell'Arengo (1204) és a Palazzo del Podestá (1330 körül) monumentális együttese. A 14. században a mindenkori podestá (földesúr) rezidenciája is idekerült. Akkoriban itt végezték ki a halálra ítélteket. A 16. század végén alakították át. Itt a Palazzo dell’Arengo és a Palazzo del Podestá-ban van a bírói testület és a polgári közigazgatás székhelye már több mint 500 éve. A Palazzo del Podestá gótikus stílusú épülete napjainkban is fontos szerepet játszik a város életében, díszes termeiben különböző kiállításokat és bemutatókat szerveznek.

Palazzo dell'Arengo

Palazzo del Podestá


A Garampi palota (Palazzo Garampi) napjainkban a városháza.

A régi halpiac épülete (La Vecchia Pescheria)

A tér déli oldalán a neoklasszicista Galli színházat (Teatro Galli) láthatjuk, amelyet 1857-ben Verdi nyitott meg.

Galli színház

A Sigismondo kastély (Castel Sismondo) vagy más néven a Malatestina erőd (Rocca Malatestiana) épülete Rimini központjának legimpozánsabb történelmi szerkezetének számít, még annak ellenére is, hogy napjainkra sajnos már csak a központi része maradt meg. Ebben a várban élt az olasz nemesi, Rimini és Romagna egy része felett uralkodó Malatesta család a 15-16. században. A Malatesta család ősi várát a 15. században átépítették és többször felújították. Jelenleg kiállításokat tartanak itt, régebben börtönként, helyőrségként működött. Különösen szép a címerekkel díszített kapuja. Ebben a palotában játszódott le Francesca da Rimini és sógora Malatesta között a híres, tragikus végű szerelem, melyet Dante írt le a Pokol ötödik énekében.

Forrás: Wikipedia.it
 
Chiesa di Santa Maria ad Nives
 
Chiesa di Santa Maria dei Servi

Chiesa di Santa Maria dei Servi

Chiesa di Santa Maria dei Servi
 
La Chiesa di Sant'Agostino

Riminiben öt vasútállomást is találunk. Főpályaudvara a „Rimini Centrale”. Szürke homlokzata és visszafogottan elegáns épülete mögött húzódnak a sínek. Érdemes olasz nyelvleckéket, vagy legalább egy jó szótárat venni, mert minden csak olaszul van kiírva. Az automatákból viszont több nyelven is lehet jegyet venni.

Rimini Centrale
 
Innen éveken keresztül a Viale Principe Amedeo-ig mentem, majd azon végig le a tengerpartig. A séta a csendes, elegáns sétányon felejthetetlen élményt nyújt. Ez az utca tele van kis villákkal.

A Viale Principe Amedeo-t végig vadgesztenyefák szegélyezik



Útközben a Négy (tengeri)csikós szökőkutat (Fontana dei Quattro Cavalli) láthatjuk, mely Filogenio Fabbri helyi szobrász alkotása 1928-ból. 1954-ben lebontották, és ekkor a nagy medence összetört, a (tengeri)csikókat pedig a város különböző pontjaira vitték. 1983-ban hosszú Umberto Bartolani és Fausta Fabbri (a szobrász lánya) munkájának eredményeképpen sikerült restauráltatni majd az eredeti helyére visszaállítani a szökőkutat. A nagymedencében látható egy emlékplakett, mely Ugo Sentori (ő restaurálta a szökőkutat) művészi munkáját dicséri.

Fontana dei Quattro Cavalli

Fontana dei Quattro Cavalli
 
 
A város tengerfelőli panorámáját uraló Grand Hotel a 20. század elején épült a part közelében. A Grand Hotel a város első jelentős szállodája, melyet a helyiek csak Öreg Hölgynek neveznek, és amely hamarosan a város nem hivatalos jelképévé vált. Számos királyt, filmszínészt, politikust és egyéb hírességet látott már vendégül Rimini legpatinásabb látnivalója.


Grand Hotel Rimini


A hotel és a tengerpart által határolt területen található a Parco Federico Fellini.

Parco Federico Fellini
 
 
Parco Federico Fellini
(forrás: www.federicofellini.it)

A Piazzale Boscovich (kikötő mellett a parton) téren található La Ruota 60 méter magas óriáskerék remek kilátást biztosít Rimini városára. 42 kabinja van és kb. 5 percig lehetsz rajta.


La Ruota óriáskerék

 
A város egyéb látnivalói: a Municipal múzeum Rimini történelmi és kulturális örökségeit mutatja be; a Gambalunga könyvtár javarészben a Malatesta korszakból származó könyv és kézirat gyűjteménye; a Fellini alapítvány Fellini életét és munkáit mutatja be; a Filmtár a mozi kultúrát mutatja be; a Repülési múzeum területén több mint 50 különböző légi jármű tekinthető meg; a Madonna della Scala templom fő látványossága Codrini 1608-ban készült Madonna della Scala festménye.


Ha a strandolásban vagy a városnézésben megéheztünk, érdemes jól körülnézni, hogy hová ülünk be. Árban nincsenek nagy különbségek, minőségben viszont annál inkább! A strandon érdemes körülnézni, esetleg megkukucskálni, hogy mások kajája hogy néz ki, friss-e.
Ha este egy aperitivo-t szeretnénk, szintén érdemes megkérdezni, hogy az adott hely mit kínál. Van ahol annyit eszel-iszol, amennyi belédfér, van ahol viszont egy ital mellé fix adagot adnak (ez általában nem éri meg nekünk), és van ahol minimum összegért kell fogyasztani (italt), hogy annyit ehess-ihass, amennyit szeretnél.

Rimini konyhájára az egyszerű és népszerű szavak a legjellemzőbbek. A közeli tenger és a hegyek befolyásolják; klasszikus alapanyagai a helyi konyhának a liszt, tojás, sajt, hús, hüvelyesek, az Adriából kifogott kék hal, aromás fűszernövények mint a fokhagyma, édeskömény, petrezselyem, rozmaring, csalán, rukkola, és természetesen az olívaolaj.
Az előétel hagyományosan tészta, melyet húslevesbe is rakhatnak, vagy sütőben is sütnek.
A helyi konyhára jellemző, hogy a tésztát kézzel készítik, és a nyújtáskor a szélét nem dolgozzák el szépen, ezáltal több fűszert és ízt tud magába szívni. Rengeteg féle tésztaétel létezik, az egyszerű vajas-zsályás körítéstől a húsos raguig változik a kínálat.    
A főétel hús vagy hal, szintén ezerféle módon elkészítve kerülhet az asztalra.
A piadina vagyis a lapos kenyér régi, hagyományos, vékony és törékeny. Liszt, víz, zsír és só keverékéből készítik. Tölteléke szinte bármi lehet; sült hús, szalámi, sonka, sajtok, grillezett zöldségek, halak…
Köretek általában friss saláták, grillezett vagy sült zöldségek.
Helyi jellegzetesség a Squacquerone friss, lágy sajt, az olívaolaj, must, mandula, a Sangiovese vörösbor, vagy a Trebbiano fehérbor.

Saláták:

Insalata Caprese

Insalata Greca

Insalata di Melone con Prosciutto di Parma

Insalata di Tonno e Fagioli

Piadina:

Piadina Classica prosciutto e formaggio

Piadina con speck e melanzane grigliate

Tengeri herkentyűk:

Spiedini di Pesce Misto

Tészták:

Tagliatelle al Ragú

Pizza con Wurstel

Pizza Quattro Stagioni

Aperitivo:
 



LINKEK:


Rimini MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Rimini
Rimini ANGOLul: https://en.wikipedia.org/wiki/Rimini
Rimini Italia in Miniatura MAGYARul: http://mindenuttjooo.blogspot.it/2015/06/2015-06-25-italia-in-miniatura-viserba.html



(A bejegyzésben szereplő képek (a már megjelölt forrásokon kívül) egy része Laurent-é, Lacáé, Nikié, Zsókáé.)