Rólam

2015. október 31., szombat

Certosa di Pavia kolostor - Pavia, Olaszország




Certosa di Pavia kolostor

Cím: Via del Monumento 4, 27012 Certosa di Pavia PV
Telefonszám: +39 0382 925613
Honlap: http://www.certosadipavia.com/
 

 
Lombardia ezerarcú. Városai a reneszánsz óta híresek eleganciájukról, s gyönyörű természeti környezetben sem szűkölködik a vidék. Erre egy nagyon jó példa Pavia városa, melyről keveset hallani, holott itt találjuk Olaszország legnagyobb épen maradt épületegyüttesét, a XIV. sz.-i Certosa di Pavia-kolostort. A csodálatos lombard reneszánsz stílusban épült Certosa di Pavia 8 kilométerre fekszik Pavia városától, és mindösszesen 35 kilométerre a tartomány legjelentősebb városától, Milánótól.

Az épületegyüttes több részből áll: a monumentális templom a méretét tekintve a harmadik legnagyobb Olaszországban, csak a római Szent Péter bazilika és a firenzei Santa Maria del Fiore előzi meg. A Certosa része a templom mellett a karthauzi kolostor, a hozzáépített barátházakkal, egy gyönyörű kerengő, és néhány meseszép szökőkút.

Templom, múzeum, 24 szerzetesi cella 



Az épületegyüttest ilyen magas téglafal veszi körül. Belátni lehetetlen.

Az épületegyüttes bejárata



A kolostor eredete 1396. augusztus 27.-re nyúlik vissza, amikor Gian Galeazzo Visconti Milano hercege lerakta az alapkövét. Második felesége, Caterina Visconti, akinek első gyermeke holtan született, fogadalmat tett, hogy építtet egy kolostort, ha a következő szülésénél ő is és kisbabája is életben marad. Sajnos a kisfia hamarosan meghalt, de Caterina túlélte a gyötrelmeket, így megtartotta ígéretét és hozzáláttak a kolostor építéséhez.

A Certosa-t tehát Gian Galeazzo Visconti alapította 1396-ban, majd 1398-ban a karthauziak telepedtek meg benne. A kolostor 1497. május 3-án kapta meg a pápától a felszentelő levelet. Az eseményt megörökítő dombormű -melyet Quivano jegyez- a Certosa templomának kapuja fölött látható.

A rendházat 1782-ben II. József feloszlatta, de az épületegyüttest 1843-ban a barátok ismét visszakapták. Jelenleg a kolostor nemzeti tulajdon, és csak néhány szerzetes lakja.

Az évszázadok során több szerzetesrendnek is otthont adott a kolostor, természetesen ők is aktívan részt vettek a munkálatokban, rajtuk kívül több világi támogató járult hozzá, hogy végül a mai formájában tündökölhessen.
 




24 szerzetesi cella, 123 boltív

 


A karthauzi szigorúan szemlélődő rend, szerzetesei a magányba visszavonulva, szigorúan böjtölnek és csak arra törekszenek, hogy Krisztusnak tetsszenek. A karthauziakra jellemző a hallgatás. A kolostorban a szerzetesi "cellákat" is úgy alakították ki, hogy lehetőleg ne kelljen érintkezni, még az ételt osztó társukkal sem, éppen ezért külön kis átadó réseket építettek a falba, ide tudták behelyezni az élelmet.



Ételátadó rés a falban, belülről



Saját kertjük volt
 

Saját 2 szintes "cellájuk"

Saját kút

Ma van még egy gazdaságuk is, ahol különböző temékeket (méz, szörpök, alkoholos italok, gyógynövények, szappanok, stb) készítenek, és azokat a kis boltban árulják.



Prés


A karthauzi kolostor temploma a 15. század közepétől épült, lényegében még a gótikához kötődő átmeneti stílusban. A gótika függőleges tagolásával ellentétben a vízszintes irány hangsúlyozása jellemzi, a nyugodt egyensúly, egyszerű szépség; a vonalak és tömegek harmóniájának kutatása; a tiszta felépítés és szimmetria. Lombardiában igen eleven volt a gótikus építészet hagyománya, így a mesterek itt a reneszánszból csak a részleteket vették át. Az új formákat festői szabadsággal, díszként rakták rá az épületre, amikkel azonban egyáltalán nem bántak fukarul. Díszes korlátok, a párkányok felett ívelő mellvédszerű falak, puttók, stukkók, mennyezetkazetták, rozetták loggiák jellemzik.

A templom alaprajza nyolcszögű, legmagasabb pontja 97 méter. A templom kiépítésével a város szülöttét, Giovanni Antonio Amadeo építőmestert és szobrászt bízták meg 1490-ben, aki a milánói dóm munkálataiban is részt vett. A mester a reneszánsz lombardi irányának egyik legkiemelkedőbb alkotója, aki több márványdomborművet is készített a templom homlokzatára és sírköveire. A templom homlokzata teljes egészében az ő tervei alapján készült. Ez a márvánnyal burkolt kulisszahomlokzat a lombard reneszánsz legjellemzőbb emléke. Szinte a stílus teljes formakincsét megtaláljuk rajta. Minden lehetséges helyre valamilyen plasztikus díszítmény vagy színes márvány-berakás került, olyan bőséggel, hogy mögöttük már alig érezhető a felépítés higgadt rendje. Habár itt a díszítés szinte elnyomja a műépítészetet, a részletekben mégis felismerhető a magas szépészeti érzék és a gazdag fantázia.











Antonio mellett Fusina, Ambrogio da Fossano, Giacomo della Porta szobrászok dolgoztak a templom díszítésén. A templom képeit Crespi festette, de van benne Solario-tól, s Borgognone-től is kép. Pellegrini mester készítette az alapító, Gian Galeazzo Visconti síremlékét, mely szintén a kolostorban található.


Mi a vezetett túrát Lodovico il Moro és felesége Beatrice d'Este síremlékénél kezdtük. Túravezetőnk egy karthauzi szerzetes volt.

A képen jól látszik, hogy Lodovico il Moro milyen magas ember volt, felesége még a magasított talpú cipőjében is sokkal alacsonyabb volt nála.
Érdemes még megfigyelni azt is, hogy a ruhák mennyire ki vannak dolgozva.



 
 
 
Az alapító, Gian Galeazzo Visconti arcképe a rácson

Főoltár

Főoltár részlet

Az alapító, Gian Galeazzo Visconti Madonnának ajánlja Certosa-t

Az alapító, Gian Galeazzo Visconti Madonnának ajánlja Certosa-t

Falfestmény a jobb folyosón
Kukucskáló szerzetes
 

És egy másik kukucskáló szerzetes

Karthauzi szerzetesek
Mennyezeti freskó, bal oldali harmadik kápolna

Pátriárkák
Mennyezeti freskó, jobb oldali ötödik kápolna



Elefántcsontból készült szárnyas oltárkép az 1400-as évekből
 
Mosakodó szerzetesek

 


 


Csodálatos intarzia díszítésekkel találkozhatunk a Certosa termeiben is: székekben, ajtókban, szekrényekben. A berakott dísz, kivált különböző színű fából elkészítve megtalálható számos felső-olaszországi templomban. Mesterfokra a toscanai és lombardiai mesterek vitték, köztük is a szerzetesek is. Így a legszebb intarziás alkotásokat a Certosa- kolostorban találjuk.



 

Ha tetszett a cikk és szeretnél velem utazni máskor is, akkor kövesd a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalát, hogy bejárjuk a világot, és megosszuk egymással tapasztalatainkat! 


 
LINKEK: 

http://www.certosadipavia.com/
http://www.museo.certosadipavia.beniculturali.it/index.php?it/1/home
http://kihagyhatatlan.hu/temak/epiteszeticsoda/certosadipavialombardiaekove/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Gian_Galeazzo_Visconti

 

(A bejegyzésben szereplő képek egy része Laurent-é.)