Rólam

2015. augusztus 24., hétfő

Škocjanske jame (Škocjan karszt barlangok) - Divača, Szlovénia




Park Škocjanske jame
(Škocjan karszt barlangok)




Elérhetőség:
Jegyiroda
Tel.: +386 5708 2110
Fax: +386 5708 2111
E-mail: psj.info@psj.gov.si
http://www.park-skocjanske-jame.si
Cím: Škocjan 2, SI-6215 Divača, Slovenia

Vezetett túrák:
- az év minden napján látogatható
- a túrák vezetővel történnek
- ingyenes parkolás
- a túra kb. 1,5 óra hosszú és 3 km
- az útvonal legmélyebb pontja 144 m a föld alatt
- hőmérséklet kb. 12 fok
- sportcipő/bakancs és meleg ruházat javasolt

 
 

A Budapest-Bologna távot akartuk megszakítani egy kicsit hosszabb megállóval, és úgy döntöttünk, hogy akkor valami UNESCO-sat nézzünk meg, az nem okozhat csalódást. Így esett a választás a Škocjanske jame-ra (Škocjan karszt barlangok).



Szerencsénk volt, pont jó időben sikerült megérkeznünk, és megvenni a jegyünket. Annyira, hogy épp el tudtam szaladni a mosdóba, és mire visszaértem, már indult is a túra. A jegyvásárlás után a túravezetővel a kassza előtt találkoztunk, és egy kis erdei séta után értünk el barlanghoz.


Itt két csoportra osztottak minket, a szlovén és az angol csoportra. Mi ez utóbbival mentünk, de majdnem mindegy is lett volna, mert szinte semmit nem hallottunk abból, amit a csaj mondott. Később meg már direkt maradtunk el a csoport elejétől, mert odabent fényképezni tilos, de mi azért (másokkal együtt) próbálkoztunk, egy párat csak kattogtattunk, de nem adja vissza a kép azt a különleges élményt, amit a barlang nyújt. Fényképezni mondjuk amellett, hogy tilos, sajnos nem is nagyon érdemes, mert nagyon kevés a fény és olyan nagy távolságok vannak, hogy szinte beláthatatlan a barlang. Sajnos messze nincs annyira kivilágítva, mint a prospektusok és reklámok képein láthatunk, az mondjuk kicsit csalódás volt.
A barlang első részében, melyet Csendes barlangnak is neveznek, cseppköveket látunk.








Majd elérkezünk a Mormogó (vagy Suttogó) barlangba, ami 150 méter magas. A morajlást a 100 méterről lezúduló barlangi óriásfolyam a Timavo kelti. Érdekes ez a hang, a félhomály, a párás levegő, az elképesztő mélység és magasság együtt misztikussá teszi ezt a helyet. Az út a folyó felett a sziklafalba kialakított úton vezet.






A barlang legérdekesebb része a HÍD, amely a két sziklafalat köti össze. Alatta dübörög a víz, körülötte szakadék mindenfelé, különleges látványt nyújt. A „pokol kapuja”, amely az Isteni színjáték írásakor Dante-t is megihlette, ez illik legjobban erre a helyre.





A túra 1,5 órás, de kevésnek tűnt, volt ahol még szívesen nézelődtünk volna tovább. Ahogy kiértünk ebből a sötét világból meglepődtünk, mert felhők gyülekeztek felettünk.






Ennek ellenére mi a hosszabb utat választottuk vissza a jegyvásárlós helyig, ami a parkon keresztül vezet, és a vezetőnk szerint 20 perccel hosszabb, mint a másik. Szerintem mi többet mászkáltunk, mint 20 perc. Útközben aztán az eső győzött, de szerencsére csak csöpögött, így nem áztunk el.





















Érdemes körbesétálni a tanösvényen is, fentről a faluból szép a kilátás.

J'kopin magtár










Okroglica akna



Szent Kancijan templom



Az eretetileg itt lévő gótikus templomot a 17. században kibővítették, két oldalhajóval és egy plébániával. 1858-ban váltotta le a jelenlegi aquileai harangtorony a régit. Különlegessége, hogy szabadon áll, nincs a templommal egybeépítve. A templomot várfal veszi körül, és néhány síremlék is látható az oldalában.

 
 


 

 
A Skocjan Karszt Barlangok (szlovénül Škocjanske jame, régebbi, olasz nevén San Canziano) több millió évvel ezelőtt alakultak ki, és 1986 óta a UNESCO világörökség részei. A UNESCO listáján a természeti és kulturális helyszínek között ez a karszt régió az egyetlen olyan földtörténeti emlék, amely Szlovéniához köthető. Ezt a különleges megtiszteltetést a Skocjan Barlangokon kívül csak néhány további barlang kapta meg a világon, többek között a magyar Aggteleki barlang is.
A barlangrendszer 46 évig zárva volt, 2011. április 1.-én nyitotta meg újra kapuit a látogatók előtt.
1996 óta a barlang feletti és környéki területek védettség alatt állnak. Egy regionális parkot alakítottak ki itt, mely évente nem kevesebb, mint 100 ezer látogatót vonz.

A barlangok kialakulása
A Skocjan Barlangok egy egyedülálló természeti jelenség eredményeképpen jöttek létre, amely a Reka folyóhoz köthető. A Reka folyó a Sneznik fennsík alatt ered és mintegy 55 km-en keresztül a felszínen folyik. A karsztrendszer elérésekor -amely egy mészkő felület- nem csak a medret mélyíti el az erózió révén, hanem fel is oldja azt. A védett terület első részében a folyó még mindig a felszínen folyik egy kb. 4 km hosszú szorosban, amely egy lenyűgöző falban végződik, majd eltűnik a föld alatt. A Reka folyó vak-völgye a legnagyobb egész Szlovéniában. A távoli múltban, valószínűleg a néhány százezer évvel ezelőtti pleisztocén korban, a barlang teteje egyszer csak beomlott. Ennek következtében jött létre a 165 m mély Velika- és a 120 m mély Mala dolina, amelyeket egy természetes kőhíd választ el egymástól, mintegy mementóként megmutatva a barlang plafonjának eredeti magasságát.

A barlangok felett a közelben fekszik Skocjan falu. A házakhoz közel van még egy bejárat a barlangba, a 90 m mély Okroglica szakadék, amelynek alján szintén a Reka folyó folyik.
A Velika dolina alján a folyó végleg eltűnik és 34 km-rel odébb, a Timava folyóval együtt tör a felszínre, immár nem messze az adriai tengerparttól. A Skocjan Barlangok része a Sumeca jama is (azaz a Mormogó vagy Suttogó barlang), amely csak 3,5 km hosszú, 10-60 m széles, ám több mint 100 m-es belmagassággal rendelkezik! Az összes barlang átjáróinak hossza kb. 6 km, míg a függőleges távolság a legmagasabban fekvő bejárat (Okroglica szakadék) és az ember által bejárt legmélyebb pont között 205 m. Egyes helyeken a szurdok földalatti kamrákká szélesedik. A legnagyobb ezek közül a Martel kamra, amely 308 m hosszú, átlagosan 89 m széles és 106 m magas, melynek legmagasabb pontja 146 m, a Reka folyó folyóágya fölött.

A barlangok felfedezésének története
Az első írásos emlékek az időszámításunk előtti 2. századba nyúlnak vissza. Ezután J. V. Valvasor szlovén tudós tesz említést újra 1689-ben a Reka folyó felszín alatti folyásáról. A Skocjan Barlangok szisztematikus feltárása a 19. században kezdődött, amikor a felfedezők a Mrtvo tó (Holt tó) partjait elérték 1890-ben. Az utolsó nagy eredmény a Tiha jama (Csendes barlang) felfedezése volt 1904-ben, amikor néhány helyi ember felmászott a Müllerjeva dvorana (Müller Csarnok) 60 méteres falára. A következő fontos esemény a Holt tó felfedezése után majd 100 évvel, 1991-ben történt, amikor szlovén búvárok átúsztak a Ledeni dihnik csatornán és felfedeztek több mint 200 m új barlangrészt.

Egy időben emberek is éltek a barlangokban (ie. 3000-1700). A Tominceva barlangban 10 fiatal korában elhunyt emberi csontvázat találtak, temetkezési emlékekkel együtt (pl. állati csontok, kerámiák, stb.) meghatározott sorrendben eltemetve, amely talán a legrégebbi feltárt sír a karsztokban.

A turizmus kezdete
Nehéz megállapítani, hogy pontosan mikor kezdődött, egyes források szerint 1819-ben Matej Tominc megyei tanácsos rendelte el, hogy a Velika dolina alján végezzenek munkálatokat, más források szerint csak felújításokat végeztetett. Lényeg a lényeg, hogy ebből az alkalomból 1819. január 1.-én bevezették a „látogatók könyvét”. Így ez az időpont egyértelműen tekinthető a modern turizmus kezdetének. 

A feltárásban, vizsgálatokban és a gyalogutak kiépítésében számos helyi lakos részt vett. Az ő munkájuk eredményeképpen készült el a közel 12 000 méteres vésett út a barlangok belsejében, amely közel kétszerese a Skocjan Barlangok teljes hosszának. A munka kézzel történt, amely nehéz volt és veszélyes. Manapság nagyon kevés látogató sétál a meredek ösvényeken. Kétkezi munkával ékelték ki az utakat, építettek ki védő köteleket és kerítéseket, továbbá fából galériákat és hidakat, miközben életüket kockáztatták. Munkájuk maradványai emlékeztetnek bennünket a tudásukra és odaadásukra.

 

Érdekességek:
- kivételesen sok felszín alatti kanyon
- hatalmas földalatti kamrák
- 26 vízesés
- Szlovéniában és a világon is a Martel kamra az egyik legnagyobb felfedezett földalatti üreg
- a barlang méreteihez képest kisméretű szifon végződés, amely nagyobb esők alkalmával nem bír a sok vízzel, ezért megemeli a belső vízszintet több, mint 100 méterrel is akár
- rendkívüli ökoszisztéma, pl. alpesi és mediterrán növényi fajok nőnek egymás mellett, amely rendkívül ritka
- a 20. század elejétől figyelik a látogatók számát, 1903-ban 2230 turista kereste fel a barlangokat, 2 évvel később pedig már 3013-an
- manapság több mint 90 000 látogatót fogad a barlang évente

 

A túra után kellőképpen megéheztünk, így bementünk a faluba, Divača-ba, és a Gostilna Malovec étteremben (ami az ugyanezt a nevet viselő hotelhez tartozik) megvacsoráztunk.

Helyi sonka, olajbogyó és paprika

Biftek s tartufi
(Marhahús szelet szarvasgombával)

Dunajski Zrezek
(rántott sertésszelet)
(plusz sültkrumpli és saláta)
 
 

Gibanica
(Mákos, almás, túrós, diós sütemény)




Ha tetszett a cikk és szeretnél velem utazni máskor is, akkor kövesd a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalát, ahol bejárjuk az egész világot, és megosztjuk a tapasztalatainkat!



LINKEK: 

 
http://www.mozgasvilag.hu/turazas/hirek/a-hatalmas-lyuk---gigantikus-barlangrendszer-szloveniaban
Škocjanske jame UNESCO oldal ANGOLul: http://whc.unesco.org/en/list/390
Gostilna Malovec étterem: http://www.hotel-malovec.si/restaurant-offer.html

 

(A bejegyzésben szereplő képek egy része Laurent-é.)