2017. december 13., szerda

A „leg”-ek temploma, az Esztergomi bazilika





 

A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza. Ezen a részen a Duna a Börzsöny és a Visegrádi-hegység között folyik, és folyásiránya megváltozik: nyugat-keletiről észak-délire. A Dunakanyar szerepel a világörökségi várományosi listán a visegrádi középkori királyi központ és az esztergomi középkori vár helyszíneivel együtt.

A Dunakanyar védőszentje 2006 óta Szent Hedvig, lengyel királynő.
 
2006 óta a Dunakanyar védőszentje Szent Hedvig, lengyel királynő.
(Vác, Fehérek temploma, Szent Hedvig szobra, alatta a csobogó a Dunát jelképezi.)

A Dunakanyar Magyarország egyik legfontosabb turisztikai körzete; művészettörténeti és történelmi emlékekben az ország egyik leggazdagabb vidéke. A barokkot Budapest, Szentendre és Vác képviseli, a reneszánszot Visegrád, Esztergom pedig a magyar román kort. Fekvése miatt Esztergomot a Dunakanyar legfelsőbb városának is nevezik.

Ezen a napon a Duna jobb partján jártunk. Budapestről Esztergom felé menet átvágtunk a Visegrádi-hegységen. Régen esett már ilyen sok hó, mint ezen a télen, és régen volt olyan hideg, hogy az huzamosabb ideig meg is maradhasson. Úgyhogy nagyon élveztük az utat a havas úton.

Esztergom helyén megerősített római város állt Salva Mansio néven. Nagy Károly a VIII. században „Osterringun”-nak (keleti gyűrű) nevezte, a korábbi avar gyűrűsáncokról. A középkori elnevezés Strigonium is ebből alakult ki.

Itt született I. István és 1000-ben itt koronázták királlyá. Az Árpád-kor első századaiban az ország fővárosa volt. Esztergom a mai napig a magyar katolicizmus egyházi székhelye, itt található az ország legnagyobb temploma: a bazilika.

Szent István király képe a Bazilikában

Szent István király képe a régi és az új 10000 forintos bankjegyen.
 

ESZTERGOMI BAZILIKA
Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház

Cím: 2500 Esztergom, Szent István tér 1.
GPS: é. sz. 47° 47′ 56″, k. h. 18° 44′ 11″
Telefon: +36 33 402-354
Fax: +36 33 402-353
Honlap: http://www.bazilika-esztergom.hu/
e-mail: ebazilika@gmail.com


Belépő: A templom látogatása ingyenes!
Az altemplom, a kincstár és a kupolakilátó belépőjeggyel látogatható
Részletes infó: http://www.bazilika-esztergom.hu/hu/arak

 

A Vár-hegyen áll Esztergom legnevezetesebb épülete és egyben jelképe, a bazilika.

 
A bazilikát teljes egészében körbe lehet kerülni, a Duna felőli teraszról gyönyörű kilátás nyílik a városra, a Dunára, a Mária Valéria hídra, Párkányra és a Dunakanyarra.





 

A bazilika története

A Vár-hegyen a középkorban hat templom épült.

Időrendileg az első templom ezen a helyen a Szent István protomártír-templom volt, melyet Géza fejedelem építtetett, s amelyről a hagyomány azt mondja, hogy a mellette fekvő, kápolnává átalakított szobában született Vajk, a későbbi Szent István király.

A fennmaradt iratok szerint a mai bazilika helyén állt az ország legelső székesegyháza, melyet Szent István király emeltetett, és nevelőjéről, Szent Adalbertről nevezett el. Ez 1010-ben már biztosan állt.

A harmadik templom az Árpád-házi királyi palotában feltárt Szent István korabeli körkápolna volt.

Az esztergomi vár fokán állt a Szent Vid-kápolna. 

Az ötödik templom is az Árpád-házi királyi palotában található, ez III. Béla várkápolnája. 

A hatodik a Bakócz- kápolna, mely a XVI. században épült, és a hazai reneszánsz építészet remekműve. Ez -az 1823-as áthelyezése óta- a mai bazilika oldalkápolnája.

A középkori Szent Adalbert-székesegyház egy tűzvészben leégett, de a viharos évszázadok során többször újjáépítették és lerombolták, illetve más templomot építettek a helyére. A Vár-hegyen, a helyén az újkorban emeltek egy templomot, a mai klasszicista stílusú Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyházat. Az épület megépítésére a XIX. században került sor. Az alapkőletétel 1822. április 23-án, Szent Adalbert napján történt.

Az építkezés 47 éve alatt (1822 és 1869 között) négy építész (Kühnel Pál, Packh János, Hild József, Lippert József) és négy hercegprímás váltotta egymást: Rudnay Sándor  (1819-1831) elkezdte, Kopácsy József (1838-1847) folytatta, Scitovszky János (1849-1866) felszentelte, Simor János (1867-1891) befejezte.

1856. augusztus 31-én Ferenc József jelenlétében, Liszt Ferenc ez alkalomra komponált és saját maga által vezényelt „Esztergomi mise” (Missa Solemnis) című művével megtörtént a bazilika ünnepélyes felszentelése. A templom ekkor még korántsem volt készen: hiányzott a főhomlokzat oszlopos előcsarnoka, és a déli oldaltorony is befejezetlenül állt.


A zárókövet 13 évvel később, 1869. november 1-jén helyezték el.

A főbejárat felett kőbe vésett latin felirat olvasható:
CAPUT MATER ET MAGISTRA ECCLESIARUM HUNGARIAE,
vagyis: A magyarországi egyházak feje, anyja és tanítója.
 

A bazilika épülete

Külső méreteit tekintve Magyarország legnagyobb egyházi épülete: hossza 118 m, szélessége 49 m, tornyai 57 m magasak, az előcsarnok oszlopai 22 méteresek. Külső magassága az altemplomtól a kupola keresztjének csúcsáig 100 m, mellyel Komárom-Esztergom megye és az ország legmagasabb temploma és egyben épülete is. (Magassága a kripta aljától (padlósíkjától) a kupola keresztjének csúcsáig értendő.) Nála már csak a műtárgyak (adótornyok és vasbeton szerkezetű erőmű- és gyárkémények) magasabbak. Sőt, méreteit tekintve Európa egyik legnagyobb bazilikája, csak a római Szent Péter bazilika, valamint a londoni Szent Pál katedrális előzi meg.

A kupolát az ország legvastagabb falai tartják, a 17 m vastag szakaszt tábla jelzi az altemplomban.

 
A bazilika 4 szintes, melyből mi csak kettőt nézhettünk meg. -1 szint: altemplom, 0 szint templomtér, 1 szint Főszékesegyházi Kincstár, 2 szint Panorámaterem. Ez utóbbi kettő sajnos zárva volt.

A templomtér


A bazilika belseje, szemben a Michelangelo Grigoletti alkotta főoltárkép, a Mária mennybevitele,
ami egyben a világ legnagyobb egy vászonra festett oltárképe

Szent kereszt-oltár

Magyar szentek oltára
 
Magyar szentek oltára. Ennek oltárképét (Szent István felajánlja az országot a Nagyasszonynak) Grigoletti kezdte el a festeni, Anton Mayert fejezte be.

Magyar szentek oltárán a három kassai vértanú
(Kőrösi Márk esztergomi kanonok, Pongrác István és Grodecz Menyhért jezsuiták)
szoborcsoportja.

Szent Körösi Márk (1589-1619, Kassa) csontjai
 

Boldog Meszlényi Zoltán csonterekl​yéi



Simor János
 
Pázmány Péter





A kupola alatti, színes márványberakású padlózat hatalmas körterülete
a csillagos égboltot ábrázolja.

 
Oltárkép

A bazilika főoltára felett látható a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképe. A „Mária mennybevitele” című képet Michelangelo Grigoletti velencei művész készítette 1856-ban, méretei: 13,5 x 6,6 méter.

 
 

 
A szentély mennyezetét Ludwig Moralt freskója, A Szentháromság diadala díszíti.
 
 
A kupola

A kupola alsó peremén írás olvasható latinul, reneszánsz betűkkel:
ASSUMPTA EST MARIA IN COELUM GAUDENT ANGELI,
vagyis: Mária felvétett a menybe, örvendeznek az angyalok.




Bakócz-kápolna

A székesegyház legértékesebb emléke a reneszánsz Bakócz-kápolna. Ez az egyetlen építészeti emlék, amely az első, a középkori Szent Adalbert-székesegyházból (átépített formában ugyan, de) megmaradt. Bakócz Tamás (1442-1521) Mátyás király kedvelt embere volt, aki alacsony sorból küzdötte fel magát az egyházi hierarchia csúcsáig, 1497 és 1521 között esztergomi érsek volt. II. Gyula pápa halála után 1513-ban kis híján pápává választották. 1507-ben kezdte el építtetni a sírkápolnát a Szent Adalbert-székesegyház kiegészítéseként. Itáliából hívott tervezőket, de hazai anyagból, süttői vörös márványból dolgoztatott. Az Angyali Üdvözlet kápolna oltárának mestere Andrea Ferrucci. Ferrucci Firenzében készítette el a megrendelt szobrokat, és 1519-ben szállította azokat Esztergomba. Ezeket később a törökök összetörték, a domborműveket megcsonkították. A török uralom végére egyedül ez a kápolna maradt használható állapotban.

A barokk korban került oltárára az a máriapócsi típusú kegykép, melynél számos csoda történt, és amely miatt a kápolna a környék búcsújáró helyévé vált.

A kápolna áthelyezése Packh Jánosnak köszönhető. 1823-ban Packh 1600 darabra bontotta szét a kápolnát, majd tájolását megváltoztatva az új székesegyházba építtette be.

A Bakócz-kápolna csonkaságával együtt is Magyarország kevés megmaradt reneszánsz korabeli alkotásai közül a legszebb.
 



A Bakócz-kápolna felett Krisztus jeruzsálemi bevonulását láthatjuk.


 


A máriapócsi típusú kegyképnél számos csoda történt,
és miatta a kápolna a környék búcsújáró helyévé vált.
Erről tanúskodnak a megmaradt ezüst fogadalmi tárgyak.

A törökök a szobrokat összetörték, a domborműveket megcsonkították.

A máriapócsi típusú kegykép






Szent István vértanú kápolna

A Szent István vértanú kápolna hivatott megőrizni annak a fejedelmi szálláshelynek emlékét, amelyben Szent István született. A kápolna reneszánsz stílusú.

A Szent István vértanú kápolna felett Krisztust ábrázolta a művész a gyermekek között.
 

Az orgona

A Főszékesegyház orgonáját Ludwig Mooser építette. 1856. augusztus 31-én avatták fel. Az első és a második világháborúban is megsérült, de helyreállították.




Az altemplom

A Bazilika altemplomába, mely Packh János tervei alapján készült, 57 lépcsőn jutunk le. Lent a két hatalmas szobor az Elmúlást és az Örök Életet jelképezi. Több száz sírfülke között láthatók a középkori templom romjaiban talált régi sírkövek, így például Vitéz Jánosé, aki Mátyás királyt nevelte, vagy Szécsi Dénesé, aki megkoronázta Mátyást. A belső rotundában van eltemetve Károly Ambrustól kezdve valamennyi érsek, köztük Mindszenty József is. A kripta nyugati oldaltermében kapott helyet Csernoch János hercegprímás síremléke, ezt Zala György emelte 1930-ban.
 
Elmúlás és az Örök Élet szobrai 

Altemplom

Széchy Dénes (+1465) és Zrednai Vitéz János (+1472) érsekek síremlék-fedlapjai


Simor János (+1891) és Rudnay Sándor (+1831) érsekek síremléke

Paskai László síremléke

Mindszenty bíboros síremléke


Csernoch János hercegprímás síremléke

Az altemplomban látható egy tábla, mely az ország legvastagabb falait jelzi: 17 m!
 


 
Érdekességek

- A bazilikában, a levéltárban őrzik a Zwack Unicum titkos receptjét.
- A 34 magyar szent mintegy harmada élt Esztergomban.
- Testvérvárosai többek mellett Párkány (Szlovákia) 1991-től és Bamberg (Németország) 1992-től.

 
A bazilika után a várba mentünk.

 
ELŐZMÉNY ITT, folytatás hamarosan!

 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!


 
LINKEK/FORRÁSOK
 

Esztergom MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergom
Esztergom története MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergom_t%C3%B6rt%C3%A9nete
Az Esztergomi bazilika története MAGYARul: http://www.bazilika-esztergom.hu/hu/toertenet
Az Esztergomi bazilika MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_bazilika
Az Esztergomi bazilika MAGYARul: http://www.bazilika-esztergom.hu/hu/
Magyarország legmagasabb építményei MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_legmagasabb_%C3%A9p%C3%ADtm%C3%A9nyei

 

(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.)